nyomtatás

Érzelem és minőség
Gallup Közoktatási Konferencia
Budapest 2004. november 4-5.

Kovácsné Nagy Emese: A Komplex Instrukció Program bemutatása

A Komplex Instrukció Program olyan tanítási módszer mely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog. A módszert húsz éves kutatómunka eredményeként a Stanford Egyetem fejlesztette ki Elizabeth Cohen és Rachel Lotan vezetésével. A módszer célja hogy minden gyerek tudásszintje emelkedjen és része legyen sikerélményben az osztálymunka során. Az iskolában a módszer adaptációja folyamatos.

A Komplex Instrukció Program a következők miatt alkalmas a cigány tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére az osztálytermi munkában:

A Komplex Instrukció programnak három fő jellemzője van:

A fentieken kívül a módszer egyik fontos célja a tanár szakmai hozzáértésének fejlesztése a csoportmunka-szervezés során. A pedagógusnak meg kall tanulnia hogy az új módszerben mi a szerepe az osztálymunka alatt. Ezért a módszer bevezetése elsajátítása során szükség van munkája folyamatos szakértői ellenőrzésére a kollégák közötti együttműködésre.

Radó Péter (2000) szerint "…a magyar pedagógiai gyakorlatban megszokott a többséghez tartozó gyerekek oktatása során sokszor sikerrel alkalmazott pedagógiai módszerekkel a cigány tanulókat nehéz iskolai sikerhez juttatni. Érthetetlen hogy szinte egyáltalán nem folynak cigány gyerekeket nagyobb számban oktató intézményekben pedagógiai-módszertani kísérletek. Az úgynevezett alternatív vagy személyiségközpontú pedagógiai iskolák (Waldorf Comprehensive School Rogers Freinet Cooperative Learning stb.) bevezetése sok magyarországi intézményben megkezdődött de ezeknek a kísérleteknek szinte mindegyike jellemzően középosztálybeli háttérrel rendelkező gyermekeket oktat". A Magyarországon használatos csoportmunkán alapuló módszerek és a Komplex Instrukció módszer - hasonlóságuk ellenére - abban különböznek hogy ez utóbbiban kizárólag a csoportmunka eredményeit felhasználva van lehetőség az egyéni feladatok megoldására. Az órai munka során fontos a tanári utasítás beavatkozás visszaszorítása a gyerekek önálló a kiosztott tanulói szerepeknek megfelelő munkavégzésének erősítése a szerepek óráról órára történő rotációja. Ez a rotáció biztosítja a különböző helyzetekben való megfelelést az eltérő képességek kibontakoztatását. A program által javasolt érdekes több megoldást kínáló sok önálló munkát igénylő feladatok innovatív probléma-magoldást alkotó gondolkodást leleményességet művészi (zene dráma tánc rajz stb.) képességet igényelnek. Ezek a feladatok az eszközök (szótárak lexikonok televízió videó fotó diagram táblázat stb.) széles skáláját igénylik. A feladatok nyitott végűek - amelyek elősegítik a gyerekek egymás közötti interakcióját - és egy központi téma köré csoportosulnak. A cél a feladatok összeállításánál a gondolkodás fejlesztése a téma több oldalról történő megközelíthetősége megértése feldolgozása.

Ha egy feladatnak nem csak egyetlen helyes megoldása van akkor lehetőség nyílik a cél több úton történő megközelítésére az eszközök sokféleségének felhasználására. Ez a fajta csoportmunka nem teszi lehetővé a szeparált egyéni munkát mivel a feladat elvégzéséhez meghatározott idő áll rendelkezésre tehát a közös munkára egymás segítségére szükség van. Ha a feladat átgondolt összetett gondolatokat mozgató akkor egyedül egy tanuló segítség nélkül nem tudja teljesíteni. Tehát az egymásrautaltság a munka során meghatározó. A módszer célja a gondolkodás fejlesztése a közös munka végzése. Ez a fajta csoportmunka szemléletbeli váltást kíván a tanulóktól.

A tanár szerepe szintén változik. A hagyományos csoportmunkánál a tanár hajlamosabb a direkt beavatkozásra irányításra. Az új módszernél a beavatkozás szükségtelen. A tanulók csak végső esetben fordulnak segítségért a tanárhoz hisz lehetőségük nyílik a feladat megbeszélésére. A csoportban van olyan felelős akinek az a faladata hogy segítséget kérjen a tanártól és az ő magyarázata által jusson a csoport előbbre a feladat megoldásában.

A csoportban a tanulónak eltérő szerep jut: kérdez előad beszerzi az anyagot elsimítja a konfliktusokat stb. A szerepek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek. Ez elősegíti a csoporttagok közötti együttműködést a szerepek elsajátítását a mások iránti tisztelet kialakulását.

A tanár állandóan erősíti a csoport tagjaiban azt a tudatot hogy mind az egyén mind a csoport képes a feladat sikeres véghezvitelére. A tanár erősíti a gyerekek tudatában hogy a feladatok megoldásához történő egyéni hozzájárulás a csoport sikerének záloga. Csak akkor szól bele a munkába ha elkerülhetetlen viszont gyakran ösztönzi a tanulókat a gondolkodásra és az együttműködésre. A kialakult státuszproblémát azzal próbálja meg kezelni hogy olyan feladatokat választ melyek lehetővé teszik a csoporttagok egyenrangú szerepvállalását a munkában. A munka befejeztével két csatornán érkezik visszajelzés: az egyéni feladatok és a csoportfeladatok útján. A "kistanár" szerepét betöltő diák feladata annak prezentálása hogyan jutottak el a megoldáshoz mit tanultak a munka során milyen problémákkal találták szembe magukat. Az egyéni feladatok eredményéből az egyes tanulók tudásszintjére lehet következtetni.

A tanár munkája során szakít a rutin-döntéshozatallal és nincs biztos előre elkészített terve az órai munka irányítására sem. Reagálása attól függ hogy a csoport milyen úton hajtja végre a feladatot és a meglévő státuszprobléma milyen jellegű beavatkozást igényel. A feladatok jellege megkívánja hogy a tanár új és differenciált feladatokat és módszereket alkalmazzon. A megoldásuk éppen ezért absztrakt gondolkodást igényel a tanulóktól. A fentiekből adódik annak magyarázata hogy miért igényel több napos elméleti felkészülést egy tanítási órának az összeállítása. Az elvek betartása logikusan figyelmesen felépített munkaszervezést kíván.

Minden órai munka során két megfigyelési lapot célszerű kitölteni. Az egyik a tanár a másik a tanulók munkájának vizsgálatára irányul. Az eredmények összegzéséből nyomon követhető mind a tanár mind a csoport munkája.

A módszer elvei a következők:

1. Differenciált nem rutinszerű feladatok alkalmazása.

• Nyitott végű több megoldást kínáló feladat.

• Sokféle eltérő képességek mozgósítására alkalmas feladat.
 

2. A felelősség megosztásának elve.

• Egyéni felelősség a saját teljesítményért.

• Csoport felelőssége az egyén teljesítményéért.
 

3. A tanulók munkájának az ellenőrzése a normákon és a szerepeken keresztül történik.

• Együttműködési normák betartása beépülése a közös munkába.

• Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől."

   "Kötelességed segíteni bárkinek aki segítségért fordul hozzád."

   "Segíts másoknak de ne végezd el helyette a munkát."

   "Mindig fejezd be a feladatod."

   "Munkád befejeztével pakolj el magad után."

   "Teljesítsd a csoportban a kijelölt szereped."
   Az osztályban kifüggesztett normák minden alkalommal emlékeztetik a tanulókat a csoportmunka lényegére.

• Minden tanulónak meghatározott szerepe van mely szerepek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek rotálódnak ezzel is elősegítve a képességek sokoldalú fejlesztését a státuszprobléma kezelését. A szerepek az adott feladat típusától és a csoport létszámától függnek. Az ideális csoportlétszám 3-5 fő. Általában a következő szerepek a leggyakoribbak:
   "Kistanár": Feladata hogy megbizonyosodjon arról hogy mindenki érti-e a faladatot a csoporton belül. Ha szükséges ő kéri a tanár segítségét.
   "Beszámoló": Feladata az osztály tájékoztatása a csoport feladatának eredményéről.
   "Jegyzetkészítő": Feljegyzéseket készít a csoportvitákról összefoglalja a csoport munkáját összeállítja a csoport írásbeli munkáját.
   "Anyagfelelős": Biztosítja az összes eszközt a csoport munkájához. Kiegészítő forrásanyagot gyűjt (például szövegeket szótárat folyóiratot stb.). Ellenőrzi segíti az eszközök felhasználását. Bevonja a csoport tagjait az eszközök segédanyagok kezelésébe munka utáni elpakolásába.
   "Rendfelelős": Segíti a csoport kommunikációját. Segíti megoldani a csoporton belüli konfliktusokat. Ösztönzi a csoporttagokat a munkában való aktív részvételre.
   A szerepek száma függ a csoportlétszámtól. Esetenként egy tanulónak lehet több szerepe is illetve a fentieken kívül újabb feladatokat is meg lehet határozni.

• A szerepek rotációja alapkövetelmény. Mindenkinek meg kall tanulnia a munka irányítását a beszámolást a helyes zökkenő- és balesetmentes munkavégzést.
 

4. A csoporton belül kialakult hierarchia rangsor kezelése.

• Eltérő sokféle képesség igénybevétele a feladatmegoldások során.
   A pedagógus feladata annak tudatosítása hogy nincs olyan tanuló aki minden képességben kiváló de mindenkinek van olyan terület amelyhez ért. Egyedül senki nem olyan tájékozott mint a csoport együttesen.

• A rangsorban alul elhelyezkedő tanulók feladatmegoldó képességének erősítése.

A Komplex Instrukció programban a csoporttevékenység az osztálytermi munka magja de nem kizárólagosan. A csoporttevékenység beépül a tananyagba. A tanárok a módszert akkor alkalmazzák amikor a cél a konceptuális tanulás a magasabb rendű gondolkodás és a tartalom mély megértése. Továbbra is módszereik közé tartozik az ismeretek tényszerű közlése a frontális osztálytanítás. A Komplex Instrukció alkalmazására lehetőség van többek között egy anyagrész összefoglalásánál egy új tananyagrész előkészítésénél de új ismeret szerzésére és feldolgozására is alkalmat adhat. Ez a csoportmunka a tanítási órák körülbelül 20%-ban alkalmazott.A csoportmunkának elemei a csoport-feladatlapok a háttér információt nyújtó adatlapok az egyéni feladatlapok illetve a munkához szükséges anyagok.

A csoporttevékenység során tehát minden esetben a következőket kell megvalósítani:

Bár az órai munka a csoportfeladatra épül minden esetben egyéni feladatmegoldással zárul.