"Amikor belépünk a játék világába önként korlátozzuk szabadságunkat azért hogy végő fokon ezzel több szabadságra tegyünk szert. Ez különösen igaz az úgynevezett szabályjátékok esetében. Amikor megalkotjuk vagy elfogadjuk a játék szabályait akkor önként beszűkítjük lehetséges cselekedeteink körét. De egyúttal kitágítjuk a lehetséges kombinációk mezejét és ezzel megsokszorozzuk a szabadságunkat."

A Futball Szent szabályok című fejezetben a következőt írja:

"A játék azzal kezdődik hogy elkerítünk egy téglalap alakú mezőt a világból. Abban a pillanatban ahogy a játék elkezdődik ez a mező ez a pálya szentté válik : már-már mágikus varázs áthatolhatatlan szimbolikus fal választja el a mindennapi világtól. Működésbe lépnek a játék szent szabályai és a következő másfél órában kivéve a félidők közti szünet negyedóráját e játéktérbe közönséges profán földi halandó nem léphet be. …Ez a játék is a szabadságnak olyan világa amelyet egy eredendő korlátozás hoz létre. Az alapvető szabály rendkívül egyszerű. Egyszerűen csak azt határozza meg hogy a labdát egy központi pontról a pálya két oldalán lévő kapuk valamelyikébe kell bejuttatni. Ez minden. …A játék azzal teremt szabdságot hogy szabályaival akadályokat helyez a labda egyenes vonalú mozgásának útjába és ezzel gyakorlatilag a végtelenre szorozza föl a lehetséges mozgások számát."

Eljátszva a gondolattal az iskola az osztályterem is lehet egy szent játéktér amelyen belül a játékszabályokat mindenki tiszteletben tartja ahol a tanulás-tanítási társasjáték ezerféle változatát élvezhetik a szereplők: tanárok tanulók szülők. Utópia? Visszatérve a hagyományos iskolai szerephez az egyéni tekintélyelvű tanár figurához ahhoz is társ társak kellettek. Akkor is voltak partnerek de voltak alattvalók csodálók végrehajtók attól függően hogyan adták meg az alaphangot ilyenek voltak a normák és a szabályok a játéktéren belül (és kívül).

Az a küzdőtér vagy színpad amely a tudás a személyes fejlődés a tehetségek kibontakozásának szentélye vagyis az iskola olyan hely amely lehetővé teszi hogy az összes szereplő a legjobbat hozza ki magából hogy az együttműködés az összjáték sikeres legyen.

Színházi példánál maradva játsszunk el a gondolattal hogy a tananyag a darab azt kell előadni megtanulni. A szöveg adott a tanterv. A rendező a tanár kiosztja a szerepeket feladatokat a személyes adottságokat figyelembe véve tág teret adva a gyakorlásnak (a képességek a tehetség gyakorlásának) az ismeretek tudás (elméleti kognitív és tapasztalati) megszerzésének gyarapításának. Tudjuk vannak olyan rendezők akik határozott elgondolásukhoz szigorúan ragaszkodva valósítják meg a darab színpadra állítását de ismerünk olyanokat is akik bevonják a szereplőket de legalább is figyelembe veszik ötleteiket javaslataikat. Partnerré emelik partnerként kezelik színész társaikat. A darab színrevitele - a szöveghosszúság a szöveghűség az adott szereposztás időkeret és szakmai kritériumok figyelembe vételével együtt - hallatlanul sokféle megvalósítást tesz lehetővé. Többféleképpen lehet a sikeres előadást létrehozni. Mi a helyzet az iskola színpadán? Meggyőződésem szerint az egyéni tehetségekre épülő közös munka valamint a módszerek sokszínűsége változatossága biztosíthatja csak azt a szereplők számára hogy kibontakoztassák és erősséggé fejlesszék tehetségüket. Partnerként együttműködve a tanulók kompetenciáját saját tanulásukban fejlődésükben növelve közös kaland legyen saját maguk és a tágabb világ felfedezése.

Mit tesznek a kiváló pedagógusok? Ők tanulóikban a látják a növekedés fejlődés lehetőségét. Látják tanulóik tehetségeit velük született adottságait s azt hogyan és melyek fejleszthetők erősséggé. Ennek a tudatosságnak a birtokában tanulóikat segítik ösztönzik a munkára tanulásra. Elkötelezettek tanítványaik fejlődése mellett ez a missziójuk mondhatjuk. Elégedettséget éreznek a fejlődés láttán. A StrengthsQuest ehhez a segítő ösztönző munkához ad segítséget. Gondoljunk saját életünkben azokra a pedagógusokra akik maradandó nyomot hagytak bennünk azzal hogy hozzásegítettek bennünket a tanulás megismerés öröméhez netán nekik köszönhetjük hogy azt a foglalkozást hivatást választottuk amely ma is örömöt ad amelybe nem untunk bele. Persze az is lehet hogy ez a tevékenység ma a hobbink és nem a munkánk. Tehát a kiváló pedagógus segít tanulói tehetségét kiteljesíteni erősséggé fejleszteni.

Az eddigieket tekintve mondhatjuk hogy mindez mindenkinek magánügye. Ha azonban onnan nézzük gyermekeink életét a jövőnket hogy a tehetségünkre erősségeinkre építve álmaink megvalósulhatnak hogy a jobb közérzet a jobb életminőség és a siker lehetősége megsokszorozódik akkor az már nem magánügy hanem közügy. Mondhatják hogy ez megint olyan amerikai sziruppal leöntött csodapirula. Hogy Hollywood nem költözik be a magyar iskolákba. Lehet. Sőt biztos. Az azonban végiggondolásra érdemes hogy ha a diákok gyerekek közérzete jó az osztályteremben ha tudatosabban vesznek részt saját életük alakításában ha az iskola nem a kudarcok szorongások és mulasztások színtereként jelenik meg mindennapjaikban és majdani emlékeikben az mindenki számára több örömöt ad. Ha az iskola az önbizalom és személyiség fejlesztésének színhelyeként olyan intézményként működik amelyben a tanuló minden segítséget megkap az egyéni fejlődéshez akkor a tanulási teljesítmény is jó alapokra épül és akár az egész életen át tartó tanuláshoz is elég muníciót kap a nebuló és elköteleződik mellette.

Érdemes további kísérleteket végezni gondolatban. Mi történik ha tanár tanuló kisgyerek birtokában van az ő saját személyes TOP 5-jének ismeri és dolgozik azon - egyedül vagy szülői tanári segítséggel vagy akár a személyére szabott kézikönyv alapján hogy erősséggé fejlessze tehetségeit. Ha hisz benne és tevékenységeit tanulmányait mindezekre alapozza elégedettebb sikeresebb életet élhet. Az olvasóban azonban erős kétségek fogalmazódhatnak meg az iskolákat illetően. Jó-jó de ha a delikvens naponta 4 - 6 órán át passzív befogadóként ül a padban hallgatja a mindent tudó tanár szavait számonkéréskor gyakrabban írásban mint szóban számot ad ismereteiről tudásáról - azaz reprodukálja a korábban elhangzottakat - vagy jól-rosszul visszaidézi a könyv tananyag betűit vastaggal szedett fontos tudnivalóit akkor hol mikor és hogyan fejlesztheti erősséggé veleszületett kiváló tehetségét. adottságait?

A küzdőtér avagy a tehetségek edzőterme

Mi jellemzi iskoláinkat és az osztálytermeinket amelyek a jövőre való felkészülés küzdőterei? Mióta több mint tizenöt éve hűtlenül elhagytam a tanári pályát gyakran hallom hogy "el se tudod képzelni mi van ma az iskolában. A gyerekek egészen mások már nem lehet rendesen tanítani!" Tulajdonképpen lelkiismeretfurdalás nélkül nem is igen tudok jó tanácsokat adni ellenvetéseket megfogalmazni. Könnyű a pálya széléről okosnak lenni.

A legutóbbi hét évben amióta elköteleződtem az emberi jogok a béke és az interkulturális oktatás mellett iskolalátogatásaim és a tanárokkal való együttműködés (tanár továbbképzések tréningek) során azt tapasztaltam hogy a hagyományos tekintélyelvű csak az ismeretátadásra összpontosító oktató-nevelő munka során a pedagógusok többsége folyamatosan küzd azért hogy óráit rendben meg tudja tartani. A tanulók pedig gyakran küzdenek passzivitásra kényszerítve a padokban energiáikkal az unalommal máskor a túlterheltséggel frusztrációikkal. Nem térek itt ki a tanítási-tanulási környezet fizikai esztétikai állapotára amely sajnos még mindig sok helyen erősen kifogásolható és messze nem nevezhető inspirálónak.

Ezért egyre erősebb meggyőződésem hogy a Gallup által kifejlesztett egyedülálló eszközök mellett feltétlenül szükséges az osztályteremben - legyen az bármely oktatási-nevelési intézményben - sokszínű korszerű módszertannal gazdagítania mindennapi tanulási-tanítási folyamatot. Ez jelentősen hozzájárulhat a tehetség kibontakoztatáshoz. Mindez azonban nemcsak azért fontos hogy igazodjunk az Európai Unióhoz hanem lényeges a megváltozott munkaerő-piaci igények és a társadalmi esélyegyenlőség miatt is.

A PISA vizsgálat eredménye a Jászladányban történtek ismét felhívták a figyelmet a magyar közoktatás traumatikus pontjaira. Az UNICEF régiónkról készített összefoglalója⁵ hangsúlyozza hogy az oktatás célja több mint az ismeretek megszerzése a sikeres vizsgák és munkahely biztosítása. Célja a gyermekek és fiatalok fejlődése és felkészítése a felnőtt életre. A minőségi oktatást nyújtó iskola megtanítja a gyerekeket egymás elfogadására tiszteletére. Arra hogyan alakítsák tartsák fenn vagy vessenek véget kapcsolataiknak hogyan kezeljék a konfliktusokat a hatalmi viszonyokat csalódásaikat. A legjobb iskolákban a tanulókban tudatosulnak jogaik kötelezettségeik a legjobb iskolák stressz erőszak és megkülönböztetés mentesek. Mi a helyzet a tanulás minőségével ma a társadalmi fordulat után több mint tíz évvel? - teszi fel a kérdést a tanulmány. A 2000-ben harminckét országban végzett PISA vizsgálat arra volt kíváncsi hogyan tudják alkalmazni a tizenöt éves tanulók a matematikai és természettudományi ismereteket. Az eredmény a magyar tanulók teljesítménye csalódást okozott. A hagyományos tanítási megközelítés és gyakorlat amelyet a tanulmány "faktológiának" nevez a tényekre összpontosít arra készít fel hogy ismert problémacsoportokat képesek legyenek megoldani a tanulók de új probléma megoldása az adott technikával nehézséget okoz.

A nemzetközi vizsgálat kapcsán felvetődő kérdések problémák válaszadásra csábítanak. Sőt talán mélyreható változtatásra késztetnek a tanulási-tanítási módszereket illetően. Mindamellett hogy a haladó tanítási módszerek mint a felfedező tanulás az egyéni projektek téma projektek a frontális osztálymunka elutasítása és hasonlók - amelyek széles körben elterjedtek az iparilag fejlett országokban a hetvenes és nyolcvanas években - mára egyre növekvő mértékben megkérdőjeleződnek és néha felvetődik a hagyományos tanulási-tanítási módszerekhez való visszatérés gondolata. A volt szocialista országokban így hazánkban is a hagyományos módszerek alkalmazása talán kevesebb kockázattal jár mint olyan új módszerek bevezetése amelyek megkérdőjeleződnek azokban az országokban ahol először alkalmazták azokat. A veszély reális hogy kidobják a fürdővízzel a gyereket is vagyis nem szabad feláldozni az új módszerek oltárán mindazt ami hagyományosan jó a magyar matematika és természettudományos oktatásban például. Közösen kell tehát a módszertani kultúrát gazdagítani változatosabbá tenni olyan eszközzé amely sokféle változatos lehetőséget biztosit mind az ismeretek tények megtanulására de ugyanígy azok új helyzetekben szokatlan körülmények közötti alkalmazására is. Visszatérve a tehetségek világába természetesen a készségek tehetségek fejlesztése erősséggé csiszolása is csak megfelelő kihívó feladatok során biztosíthatja egy elkötelezett tanár pedagógus.

Összegzésképpen úgy gondolom hogy a StrengthsFinder és a StrenghtsQuest hozzájárulhat ahhoz hogy tanár és tanuló egyaránt elkötelezettebb tudatosabb legyen a közös munka során amelynek eredményeképpen javulnak a tanítás-tanulás körülményei és a tanárok tanulók valamint a szülők kapcsolatának minősége.

II. MAGYAR TANÁROK ERőSSÉGKALAUZ TESZT EREDMÉNYEI

Vizsgálódásom alapjául szolgált az elmúlt két évben magyar pedagógusok által kitöltött StrengthsFinder (ErősségKalauz) teszt⁶ eredménye. A rendelkezésre álló összes adat nem tekinthető reprezentatív mintának. Ennek egyik oka az alacsony esetszám másrészt pedig a kitöltők kiválasztása mivel azok közül kerültek ki akiknek munkahelye (iskolája) vagy az iskola fenntartója vállalta a költségeket. A legtöbb esetben pályázati úton jutottak a szükséges forráshoz. Összesen 339 tanár adatait fogom az alábbiakban leíró statisztikai módszerrel elemezni. Az elemzés vonatkozik a teljes mintára és összehasonlításokra. Megnéztem az azonosságokat és az eltéréseket a nők és férfiak erősségei között valamint a teljes minta és a kiváló tanárok csoportja továbbá három életkori csoport eredményei között. Az életkori adatokat nem sikerült teljes körűen beszerezni így ennél a munkánál csak 183 fő adatait ábrázoltuk a grafikonon. Az adatokat százalékos megoszlásban mutatjuk be.

Megnéztük hogy az egyes erősségek az adott csoportban hány százalékban szerepelnek a tesztet kitöltők legerősebb öt (TOP 5) jellemzője között. A tapasztalt arányokat mellékelt (külön ablakban nyíló) grafikonunk szemlélteti: 1. ábra: A teljes csoport (339 fő) erősségei

A tehetségazonosító teszt eredményeit vizsgálva azt találtam hogy a leggyakoribb és legjellemzőbb erősségek közül a Tanulni vágyó nagyon fontos tanári jellemző. A pedagógus akinek egyik fő célja hogy felkeltse és fenntartsa tanítványaiban az ismeretek megszerzése iránti kíváncsiságot kedvet a tanulás szeretetét saját élményeiből gyakorlatából meríthet hogy elérje célját hiszen ő maga szeret tanulni. A tanítás kiváló terep a Tanulni vágyónak hogy ezt a vele született adottságát az ismeretek birodalmában kamatoztassa sőt megossza tanítványaival az ismeretszerzés örömét. Magát a tanulás folyamatát élvezi de szívesen megosztja tudását másokkal.

A tesztet kitöltőkre leginkább jellemző öt adottság
 

ERőSSÉG	MEGOSZLÁS %
Tanulni vágyó	40
Összpontosítás	33
Teljesítményorientált	33
Gyűjtés	31
Felelősségteljes	26

A Gyűjtés lehetővé teszi hogy az összegyűjtött ismeretekből könyvekből szakanyagokból olvasmányokból kapcsolatokból információkból adatokból meríteni tudjon új és régi ötleteket alkalmazzon egy-egy izgalmas téma feldolgozásához. Nem beszélve azokról akik otthonról a fél könyvtárat albumokat diákat videofilmeket CD-ket és különböző eszközöket rendszeresen hordják be óráikra. Ezt akár magyarázhatja iskoláink nem éppen példaértékű felszereltsége de ebben az esetben belső késztetésről van szó nem is mérlegel az ember hanem a legjobbat akarja adni az adott órán. Ebbe az is beletartozik hogy nem "véletlenül" l' art pour l' art gyűjtött ennyi mindent össze. Használni akarja.

Az Összpontosítás céltudatosságot is jelent hiszen ez segíti abban hogy a céltól elkalandozókat a fő útra terelje. A tanári munka során fontos hogy a csoportot a tanítványokat a fő csapásirányon tartsa a cél érdekében fontossági sorrendet tudjon tartani. Csoportokkal folyó munka során nagy előny ha van ilyen erősséggel rendelkező ember.

A Teljesítményorientált ember számára fontos az állandó teljesítmény. Mondhatnám folyamatosan teljesítmény kényszerben él. Mind több és jobb teljesítményre törekszik. Erre remek szintér az iskola az ilyen tulajdonságú tanár és tanuló számára. Gyakran elégedetlenek ezek az emberek semmi nem elég jó semmi nem elegendő a számukra. Élvezik az új kihívásokat új feladatokat ezek energiát adnak nekik.

A Felelősségteljes ember ami iránt elköteleződik azt a magáénak érzi úgy is viszonyul a dologhoz és ennek megfelelően cselekszik. Amit elvállal az iránt elköteleződik és felelősséget érez. Megbízható. Éppen ezért gyakran túlterhelt mert a környezete hajlamos mindennel őt keresni rábízni a feladatot mert lehet rá számítani. Hajlamos az egész iskola gondjait a vállára venni.

Ezek az erősségek tehát remekül kamatoztathatók a tanári pályán. A gyerekeknek fiataloknak azonban színes gondolkodási és magatartási mintákra van szükségük. Ezért fontos hogy egy tantestület minél színesebb gazdagabb egyéniségekből álljon.

A harmadik leggyakoribb tulajdonság a Teljesítmény-orientáltság. Az iskolában teljesítménykényszer van a bennünket körülvevő külvilág az üzleti szempontok a versengés folyamatos teljesítményre sarkall mindenkit. Az iskola falain belül is igen fontos a teljesítmény. Tanulmányi versenyeken való részvétel az elért eredmények minősítik az iskolát tanárt tanulót egyaránt. Jó-e a gyerekeknek ha tanáraik többsége ilyen jelentős mértékben teljesítmény-orientált? Azok jönnek tanárnak vagy azok maradnak a pályán akik a mindenapi teljesítményüknek az iskolában találnak teret? A teljesítmény a legfőbb érték a számukra? Az Összpontosítással együtt és a Felősségteljes tulajdonságukkal nem marad-e túl kevés tér a játéknak játékosságnak a változatosságnak? Gondoljunk bele a tantermi munkákba. Mi jellemzi őket elsősorban?
Ezeket a kérdéseket fel kell tennünk abban az összefüggésben is amikor az óvodától az egyetemig a teljesítményre épülő felvételi sorozatok és teljesítménykényszerek rendszeréről beszélünk. Természetesen szükséges a mérhetőség sőt elengedhetetlen. De minden ami érték tehetség kreativitás ötletgazdagság mérhető-e? Mérjük-e? Van-e energiánk eszköztárunk türelmünk hogy a mérési standard kulcsokon kívül lássuk magát az embert?

A tesztet kitöltőkre legkevésbé jellemző öt adottság
 

ERőSSÉG	MEGOSZLÁS (%)
Versengő	1
Irányító	1
Kitűnni vágyó	1
Befogadó	3
Múltból való kiindulás	5

A fenti öt tulajdonság a legkevésbé jellemző a tesztet kitöltőkre. Nézzük meg röviden hogy melyek azok az erősségek amelyek alulreprezentáltak ebben a körben.

A Befogadó életfilozófiája a "Tágítsuk a kört!" Azt akarja hogy lehetőleg mindenki a csoport tagjának érezze magát. Nem kedveli és lehetőleg elkerüli azokat a csoportokat amelyek kizárnak valakit. Társaságban sem nézi jó szemmel ugyanezt. Ösztönösen elfogadó ember. Értékrendje azon a meggyőződésen alapul hogy alapjában véve mindannyian egyformák vagyunk.

Lehet-e köze ennek az alulreprezentáltságnak ahhoz hogy sok iskolában jelen van a diszkrimináció esetlegesen a szegregáció? Hogy nehezen és lassan alakul az eltérő képességűek testi vagy enyhe szellemi fogyatékossággal rendelkező gyerekek integrációs folyamata? Valószínűleg az iskolában dolgozók semmivel sem zártabbak mint a társadalom többi csoportja tehát nem kipellengérezni akarom a kollégákat ezzel a kérdésfeltevéssel mégis elgondolkodtató ha tudjuk hogy egy gyermekeket ifjúságot intézményesen szocializáló csoportról van szó. Az európai standardok és a korszerű XXI. századi pedagógiai elvek tükrében pedig érdemben kellene ezzel a kérdéssel foglalkozni. Itt elsősorban kutatásra és továbbképzésekre gondolok és nem ítélkezésekre. Azok nem vezetnek sehová.

Az Irányító a definíció szerint olyan ember aki szívesen vállal vezető szerepet. Jellemző rá hogy miután véleményét kialakította szüksége van arra hogy megossza másokkal. Nem fél a konfrontációtól tudja hogy a megoldás a cél eléréséhez a vélemények szembesítése az első lépés. Az emberek keresik a társaságát mert egyéniség irányító alkat ösztönző másokra hogy őszinték legyenek tisztán lássanak a tények a vélemények tükrében. Ha Irányító alkatú tanárokban hiány van (?) akkor elsősorban a végrehajtó alkat a jellemző a pedagógus társadalomra? Nincsen szükség ilyen erősséggel rendelkező tanárokra a gyerekcsoportoknál?

Szeretném megerősíteni a bevezetőben mondottakat hogy nem állítom a teszt eredményei alapján mindezeket hanem csak megosztom önökkel az adatok leírása elemzése kapcsán felmerült kérdéseimet!

Minden Versengő embernek szüksége van másokra azért hogy legyen összehasonlítási alapja. Lételeme a versengés és a győzelemnél jobb érzést nem ismer. Szereti a megmérettetéseket mert ez által az összehasonlítás is lehetővé válik. Különösen azokat a helyzeteket szereti ahol jó esélye van a győzelemre. Bár lehet hogy versenytársaival sportszerű és a vereséget is méltósággal viseli nem a részvétel hanem a győzelem kedvéért versenyez. Idővel el fogja kerülni azokat a versenyhelyzeteket ahol kevés esélye van a győzelemre.

A Múltból kiinduló szerint a válaszok a múltban rejlenek azokon keresztül érti meg a jelent. Látja a felszín alatti összefüggéseket is a múlt és a jelen között. Ösztönösen bölcsebbé válik a jövőt illetően mert látja hogyan vetették el annak magvait a múltban. Új emberekkel vagy új helyzetekkel szembekerülve kis időre van szüksége ahhoz hogy tájékozódjon. Ügyelnie kell arra hogy felszínre kerülhessenek a kezdeti tervek elgondolások mert bármilyen is a helyzet ha nem látta az alapokat a terveket kevésbé fog bízni a döntéseiben.

Nem arról van szó hogy nem lehet jó vagy kiváló tanár az akinek nem a fenti erősségek a legfőbb jellemzői hanem arról hogy tantestületben iskolai közösségen belül szerencsés ha minél sokszínűbb a tanári közösség minél változatosabb egyéniségek adnak viselkedési gondolkodási és érték mintát a tanulóknak. A tanári közösség szempontjából sem közömbös hogy a team munkákra az egyes feladatokra van-e rátermett kiváló teljesítményre képes (emlékezzünk aki a tehetségére erősségére alapozza munkáját) ember közöttük

Férfiak (82 fő) és nők (257 fő) leggyakoribb erősségei
 

Férfiak leggyakoribb erősségei			Nők leggyakoribb erősségei
Erősség	Megoszlás (%)		Erősség	Megoszlás (%)
Tanulni vágyó	43		Tanulni vágyó	38
Összpontosítás	40		Teljesítményorientált	34
Jövőorientált	30		Gyűjtés	32
Gyűjtés	30		Összpontosítás	31
Ötletgazdag	27		Felelősségteljes	26

A mintából a nők (76 %) és a férfiak (24 %) aránya illetve az alacsony esetszám miatt nem lehet általános következtetést levonni. Ami az adatokból érdekesség az talán az hogy nőknél erősebb a felelősségteljesség míg a férfiaknál az ötletgazdagság.

Jelentős eltérések a két nem erősségei közt

Erősség	Megoszlás (%)
	Férfiak	Nők	Különbség
Jövőorientált	30	8	22
Elemző	23	7	16
Ötletgazdag	27	12	15
Megoldásra törekvés	7	22	15
Teljesítményorientált	20	34	14
Cselekvő	17	5	12
Megegyezést kereső	10	21	11
Empátia	13	24	11
Szervező	3	13	10
Összpontosítás	40	31	9
Felelősségteljes	17	26	9
Stratégiai gondolkodás	20	12	8

A fenti különbségek az erősségek között inkább csak iilusztrációként szerepelnek e rövid tanulmányban. A Jövőorientáltság az Elemző az Ötletgazdagság a férfi kollégáknál fordult elő gyakrabban míg a Megoldásra törekvés a nőkre jellemzőbb.

Férfiak (82 fő) és nők (257 fő) legkevésbé előforduló erősségei
 

Férfiak legkevésbé előforduló erősségei			Nők legkevésbé előforduló erősségei
Erősség	Megoszlás (%)		Erősség	Megoszlás (%)
Kötődés	3		Múltból kiindulás	4
Befogadó	3		Befogadó	3
Szervező	3		Kitűnni vágyó	1
Kitűnni vágyó	0		Irányító	1
Fegyelmezettség	0		Versengő	0

A legalacsonyabb arányban előforduló erősségek a két nem képviselőinél nem egyeznek meg de az összes adatot és a létszámot figyelembe véve is kevés az eltérés. A férfiaknál a Kötődés a Szervező és a Fegyelmezettség jelenik meg ebben a kategóriában. Az összes válaszadó esetében a Szervező 11 % a Kötődés 9 % és a Fegyelmezettség 7% ugyanezek az erősségek a nőknél: Szervező: 13 % Kötődés 8 % Fegyelmezettség: 9 %. Tehát a férfiaknál ezek az erősségek kissé eltérnek az átlagtól és a nők jellemzőitől is.

Ugyanakkor ismét hangsúlyoznám hogy ezek csak viszonylag alacsony esetszám jellemzői és nem mondhatjuk felelősséggel hogy a magyar tanárokra teljes körűen igaz. Ugyanakkor izgalmas lehet ismerőseinket kollégáinkat elemzni e jellemzők mentén.

Eltérések három életkori csoport között
 

Erősség	Megoszlás (%)
	30 év alattiak	30-45 év között	45 év felettiek	Különbség a szélső értékek között
Felelősségteljes	10	16	35	25
Egyéniségekben gondolkodó	10	27	26	17
Empátia	29	14	25	15
Teljesítményorientált	43	36	29	14
Tanulni vágyó	29	42	43	14
Gyűjtés	19	32	28	13
Kiválóságra törekvő	29	18	17	12
Másokat megnyerő	24	18	12	12
Jövőorientált	19	11	8	11
Stratégiai gondolkodás	19	22	11	11
Rugalmasság	14	4	6	10
Igazságos	14	4	9	10
Elemző	5	15	8	10

Ez a táblázat csak a 10 százalékos vagy annál nagyobb arányú különbségeket tartalmazza. A kép igen színes. Nem feltétlenül az életkor a legfontosabb vízválasztó emberek pedagógusok között. Ugyanakkor ha az adatokat vizsgáljuk a Felelősségteljes az Egyéniségben gondolkodó az idősebb korosztályt jellemzi míg a Teljesítményorientáltság a fiatalabb korosztálynál markánsabb de a Kiválóságra törekvés és a Másokat megnyerő is rájuk jellemzőbb.

Érdemes összehasonlítani hogy az egyes erősségek milyen arányban találhatók meg a kiváló pedagógusoknál és milyen arányban a teljes mintában. A tapasztalt arányokat mellékelt (külön ablakban nyíló) grafikonunkon szemléltetjük: 2. ábra: A teljes csoport (339 fő) és a kiváló tanárok (16 fő) erősségei

Az alábbi táblázat alapján szeretném kiemelni azokat az erősségeket amelyek teszteredményeik alapján szignifikánsan megkülönböztetik a kiváló pedagógusokat a teljes mintát jellemzőktől.

Eltérések a kiváló pedagógusok (16 fő) és a teljes minta (339 fő)
erősségeinek gyakorisága között
 

Erősség	Megoszlás (%)
	Kiváló pedagógusok	Teljes minta	Különbség
Meggyőződés	38	19	19
Cselekvő	25	6	19
Összefüggés keresése	31	13	18
Tanulni vágyó	25	40	15
Megegyezést kereső	6	20	14
Jövőorientált	25	11	14
Felelősségteljes	13	26	13
Óvatos	6	18	22
KIválóságra törekvő	31	20	11
Magabiztos	0	11	11
Másokat megnyerő	31	21	10
Stratégiai gondolkodás	25	15	10
Elemző	0	10	10
Igazságos	0	9	9
Összpontosítás	25	33	8
Fejlesztő	0	8	8
Gyűjtés	38	31	7
Megoldásra törekvés	13	20	7
Fegyelmezettség	0	7	7
Pozitivitás	13	6	7
Egyéniségekben gondolkodó	31	25	6
Ötletgazdag	19	13	6
Szervező	6	11	5
Múltból kiindulás	0	5	5
Kitűnni vágyó	6	1	5
Kötődés	13	9	4
Kommunikáció	13	10	3
Befogadó	0	3	3
Teljesítményorientált	31	33	2
Empátia	19	21	2
Intellektuális	13	14	1
Irányító	0	1	1
Versengő	0	1	1
Rugalmasság	6	6	0

A legnagyobb az eltérés (19 %) a Meggyőződés és a Cselekvő erősségeknél. Akit Meggyőződés jellemez az rendelkezik alapvető értékekkel hittel meggyőződéssel amelyek meghatározzák döntéseit választásait. Minden kapcsolatának alapja. Mások számára jól megbecsülhetők reakciói kiszámítható megbízható személyiség. Ez fontos a gyerekek tanulók szempontjából. Nem változtatja gyakran elvárásait értékítéletét. Lehet hozzá igazodni. Munkája fontos számára és összhangban van meggyőződésével értékeivel. Úgy értelmezem hogy náluk az elköteleződés a pedagógiai hivatás iránt nagyon erőteljes.
A Cselekvő erősség esetében az a figyelemfelkeltő hogy a kiváló tanárokra inkább jellemző az a tevékenység amivel a dolgokat előrébb lehet vinni. Mivel a cselekvés szerintük a tanulás legjobb módja közelebb áll hozzájuk a tanulás-tanítás megközelítésének az a változata amely a tanulókat is bevonja a tevékenységeken át történő ismeret- és tapasztalatszerzésbe. Ez a megközelítés pedig napjainkban hangsúlyos az együttműködésre épített tanítás-tanulás módszertanában.

Az Összefüggést keresésőre jellemző hogy az életet a világ dolgait összefüggéseiben látja s azokért felelősséget érez. Hisz az emberiség egységességében a különböző kultúrákban élők közötti híd felépítésére törekszik. Hitének pontos konkrét tételei a neveltetésétől és a kultúrájától függnek de hite erős. A pedagógia területén talán fontos hogy saját és a tanulók életét munkáját a tanulást illető közös vállalkozást nem elszigetelten hanem összefüggéseiben látja. Híd építő képességét is jól tudja kamatoztatni hivatása gyakorlása során a tanári és tanulói közösségekben egyaránt.

A Jövőorientált az a fajta ember aki szeret a horizont mögé pillantani. A jövő csodálatba ejti. Mint egy kivetített képet a falon úgy látja a jövőben rejlő lehetőségeket és ez a részletes kép hajtja előre a holnapba. Ha a jelen túlságosan elkeserítő vagy a környezetében levő emberek túlságosan gyakorlatiasak előhívja a jövőről álmodott képeit és ezek energiával töltik fel de másoknak is energiát adhatnak. Az ilyen erősséggel rendelkező tanár jól ismerve tanítványait meglátja a bennük rejlő lehetőségeket látja mivé fejlődhetnek válhatnak. Segíthet nekik saját jövőképük megfogalmazásában távlatokat nyithat számukra.

ÖSSZEFOGLALÓ

Tanulmányomban arra kerestem a választ azt próbáltam több szempontból körbe járni hogy az iskola milyen módon építhet a pedagógusok a tanulók erősségeire Mi mindenen múlik hogy valakiből kiváló tanár válik? Milyen személyiség jellemzőik vannak? Milyen erősségekkel rendelkeznek? A tantestületben hogyan építünk az együttműködéseknél egymás erősségeire?

Az adatok elemzése alapján csak kérdéseket tehetek fel. Kik jönnek kik választódnak ki a pedagógus pályára? Kik maradnak? Kiket szív el a munkaerőpiac? Hogyan sáfárkodunk saját és tanítványaink tehetségével erősségeivel? Mire alapozzuk tanítványaink pályaorientációját?

Az első magyarországi tapasztalatok értékelése során arra a meggyőződésre jutottam hogy a tehetségek erősségek azonosítása önmagában hatékony ha azt a pedagógusok illetve a leendő pedagógusok a személyiség fejlesztése céljából építik be a képzési és/vagy továbbképzési rendszerbe.

Másrészről a StrengthsFinder bevezetése kiválóan szolgálja azt az új korszerű pedagógiai szemléletformálást amely egyre inkább a sokféle képességre épít a tanítási tanulási folyamatban. Ez illeszkedik a Howard Gardner -féle "Sokféle intelligencia" elméletbe valamint a Delors-féle jelentésbe foglaltakhoz amely kiszélesíti az oktatást a XXI. században az ismeretátadáson túl a megtanulni dolgozni megtanulni élni és megtanulni együtt élni területekre amelyek már nemcsak az akadémiai ismeretek elsajátításra épülnek.

A korszerű tanítási módszertan amely az együttműködésen alapuló tanulásra épül legfőbb jellemzője az interaktivitás és a sokféle képesség mozgósítása egyértelműen igényli az erősségek tehetségek azonosítását tudatosítását az eredményes pedagógiai munkában.

A StrengthsFinder létjogosultsága még erőteljesebb abban az esetben ha a minőségbiztosítás szerves részeként jelenik meg. Ez az eszköz mind a pedagógusok mind pedig a tanulók motiválása személyes fejlődése szempontjából harmonikusan illeszkedik a minőségbiztosítás rendszerébe és összhangban áll annak céljaival.

A StrengthsFindert új módszertani innovációhoz kapcsolni az oktatásban meggyőződésem hogy annak eredményességét javítja és segíti a szemléletformálást a pedagógiai gyakorlatban.

Mindezekhez a javaslatokhoz szükség van szakértői megbeszélésekre és anyagi erőforrásokra továbbá hasonló konferenciákra közös gondolkodásra közös erőfeszítésekre a pedagógus szakmában.

Jegyzetek

1. Marcus Buckingham & Curt Coffman: First break all the rules; What the world's greatest managers do differently. Simon & Schuster Rockefeller Center New York 1999. Marcus Buckingham & Curt Coffman: Eloször is szegd meg az összes szabályt! Mit csinálnak másképp a világ legkiválóbb menedzserei: (2002). Budapest Bagolyvár Könyvkiadó [vissza a főszöveghez]

2. Marcus Buckingham Donald O. Clifton: Fedezze fel erősségeit - MOST! (2003). Budapest Bagolyvár Könyvkiadó [vissza a főszöveghez]

3. Donald O. Clifton Ph.D. & Edward "Chip" Anderson Ph.D.: StrenghtsQuest Discover and develop your strenghts in academics carrier and beyond. Use your unique ID code to access Gallup's StrenghtsFinder and revolutionary online program for students. The Gallup Organization Washington D.C. 2002. [vissza a főszöveghez]

4. Hankiss Elemér: Az emberi kaland (2002) Budapest Helikon Kiadó [vissza a főszöveghez]

5. Social Monitor 2002. The MNEE Project CEE/CIS/Baltics Unicef Fund Innocenti Research Centre Florence Italy 2002. [vissza a főszöveghez]

6. A StrengthsFinder 34 témaköre a leggyakoribb 34 erősség rövid leírása a Fedezze fel az erősségeit - MOST! c. könyv 4. fejezetében olvasható. [vissza a főszöveghez]