nyomtatás

 

Érzelem és minőség
Gallup Közoktatási Konferencia
Budapest 2004. november 4-5.

Tímár Éva: Tanulói klímaészlelés

Előadásomban a tanítási klímával foglalkozom. Csaknem egy évtizede kezdtem érdeklődni a téma iránt amikor még nem volt szó minőségbiztosításról partneri igényfelmérésről de sok jó intézményvezető belső értékelési gyakorlatába beleillett a klímavizsgálat. Könnyen találtam iskolákat ahol kipróbálhattam az elméleti koncepcióim alapján összeállított kérdőíveimet. Ennek köszönhető a nevelőtestületi klíma vizsgálatára szolgáló PKP eszközöm és a tanulói klímapercepciót vizsgáló TKP elnevezésű tanítási klímamérő kérdőívem kialakulása. Az elmúlt néhány évben felélénkült az iskolák érdeklődése a klímamérések iránt így újabb mérési tapasztalatokat gyűjthettem a korábbiakhoz. Bő negyed órában arra vállalkozom hogy felkeltsem az Önök érdeklődését a téma iránt és szeretném ha a klímavizsgálatokat - az érzelmeket szondázó egyik lehetőségként - beemelnék a folyamatos minőségfejlesztést elősegítő eszköztárukba.

A klíma eredetileg meteorológiai fogalom az éghajlattal légkörrel atmoszférával szinonímaként nem mostanában került be a pedagógiába. A több mint egy évszázados Néptanítók Lapjának " Az iskola éghajlata" című vezércikke - az egyik kedvenc forrásom - például nagyon a konferenciánk témájához kapcsolódó felvetésében az iskola éghajlatát annak szellemével azonosítja. Egy tapasztalt tanfelügyelőt idézve így hangzik a gondolatindító kérdés és a bölcs válasz: "Önök azt kérdik mitől függ leginkább az iskola nevelő hatása? Engem eddigi tapasztalataim arra a meggyőződésre vezettek hogy annak éghajlatától… Az iskola éghajlata a szellem mely benne uralkodik. Önök tudják hogy az éghajlat sok tényező közreműködésétől függ de legfontosabb mind között a verőfényosztó nap." Szöllősi Dávid 1886-os írása szerint a verőfényosztó nap az iskolában a tanító akinek a szellemi élethez legjobban megfelelő éghajlatot kell teremtenie. Mondhatjuk konferenciánk szellemében hogy az "örömpedagógia" gyakorlatához kell megfelelő környezetről gondoskodnia. Az iskolai szellem alakulásában az előzőhöz hasonlóan a pedagógus személyét helyezi a középpontba Geréb György is aki a "Az iskola pszichés klímája" (1970) című könyvében a pedagógusok által teremtett "didaktogén ártalmakra" hívja fel a figyelmet. A hazai források közül Halász Gábor Orosz Sándor és Kozéki Béla témához kötődő munkáit ajánlom még a figyelmükbe. Valamennyiük klímaértelmezésén érződik az angolszász hatás azon jelentős kutatásoknak a hatása amelyek Halpin és Croft Moos Anderson és Walberg Fend és Dreesmann nevéhez fűződnek.

A klíma (atmoszféra légkör ethosz szellem) fogalmát jellemezve az alábbi tényezők kapnak hangsúlyt a kutatói megközelítésekben: a nevelés hatékonyságát befolyásoló sok szálból összetevődő nehezen megragadható környezeti hatás. A komplex hatásegyüttes leírására klímadimenziókat hívnak segítségül a kutatók. A dimenzionálás a kutatói elképzelések vizsgálati célok függvényében sokféle lehet. Van azonban négy olyan kapaszkodó ami kiemelt szerepet játszik a különféle klíma-megközelítéseknél: Tagiuri klíma-taxonómiája és három elméleti teória. Az előadásom vázlatosan érinti ezeket az elméleti kapaszkodókat majd a saját klímafelfogásom dimenzionálásom alapján készített TKP eszközzel végzett vizsgálatokból emelek ki egy-két érdekességet. Jelzés szinten kerül említésre a klímamérésnek a minőség teremtésével való kapcsolata.

Tagiuri taxonómiája az ökológia "miliő" társas rendszer kultúra dimenziókat hívja segítségül egy szociális rendszer komplex megközelítésére. Íme egy komplex intézményi értékelési rendszer elméleti alapja!

A Murray-féle szükséglet-nyomás teória szerint a szociális rendszer klímáját a szükségletek és nyomások kölcsönhatása határozza meg. A Getzels - Thelen "az osztály mint szociális rendszer" modellben a környezeti nyomás helyébe az intézményi elvárások szerepek kerülnek. A vezetési stíluselméletek modell a vezetői magatartás klímaalakító hatására helyezi a hangsúlyt (mint a bevezető cikkben a tanfelügyelő).

A TKP klímadefiniálásában két fő megközelítési irányt emelek ki egy instrumentális és egy szociális részt. Előbbihez az iskolai normák célok elvárások utóbbihoz a személyek diszpozícióikkal kapcsolataikkal tartoznak. A faktoranalízissel létrehozott dimenziórendszer a következő: törődés meghallgatás beleszólás önállóság pedagógusi rugalmasság tanulói rugalmasság összetartozás követelmények szabályok. Ezek a klímaoldalak alkalmasnak bizonyultak arra hogy árnyalják a klímaképet. Az azonos összesített klímamutató esetén igen jelentős klímakülönbségek tárulnak elénk a táblázat pirossal kiemelt oszlopait szemlélve. A 6. iskolában ridegebb tanár-diák viszony kapcsolódik az átlagot magasan meghaladó elvárás rendszerhez. A 9. iskolára leginkább az átlagosnál rosszabb tanulói kapcsolatok a jellemzők. Emellett a gyengébb teljesítmény elvárás és nagyobb szabálytartás is megkülönböztető jegynek számít. A 11. iskolánál a szabályok vonatkozásában átlag alatti értéket láthatunk s a követelménytámasztásban is elmaradnak az átlagtól. Pozitív kép tárul elénk a pedagógusi rugalmassággal kapcsolatban. A tanulói összetartozásban itt a legrosszabb a helyzet a három iskola közül. Izgalmas képeket adnak az osztályskálák egy-egy nagyobb iskolán belül. Ugye kíváncsiak Önök is a saját iskolájuk osztályuk klíma specifikumaira?

A tanítási klímavizsgálat mérési eredményei egy megyei mintából származnak. Rétegzett arányos mintavétellel zajlott a kutatás. 13 általános iskola 34 osztályának 664 hetedik osztályos tanulója képezte a mintát. A településkategóriák szerinti rétegzést tovább bontottam a községi iskolák nagyobb és "mini" csoportjára. Utóbbi intézményekben nincs párhuzamos osztály. Az eredmények elemzésekor elsősorban az érdekelt hogy mely kérdésekre kérdéscsoportokra születtek kiemelkedően magas vagy alacsony értékek. Az alskálák klímadimenziók sorrendje pedig jelzéseket adhat az egyes klímaoldalak jelentőségéről. Ez utóbbi vizsgálatához többváltozós regresszió analízist is segítségül hívtam.
A dimenzió rangsort a követelmények és a szabályok vezetik. Ezt követően az önállóság áll. Iskoláinkban tehát magas teljesítmény- és fegyelemelvárás párosul az önálló munkára neveléssel az önálló véleményalkotásra buzdítással. Ez az önállóság érdekes módon nem jár együtt a tanulói beleszólással. Úgy tűnik hogy csak a meghallgatásig jutnak el a pedagógusaink. A rangsort a beleszólás zárja de a pedagógusi rugalmasság sincs előkelő helyen

Kérdés hogy felfedezhető-e statisztikailag jelentős (szignifikáns) eltérés az egyes település-kategóriák átlagai között. A táblázat tanúsága szerint a legmarkánsabb hasonlóság a városi és a községi iskolák között tapasztalható. A beleszólást az önállóságot és a követelményeket kivéve minden területen megegyező képet látunk. A községi gyerekeknek kevesebb beleszólási jogot adnak a pedagógusaik mint a városban tanulóknak. Az önállóságra kiemelt gondot fordító tanárral viszont sűrűbben dolgoznak együtt a kisebb településeken a gyerekek. Ez az első ránézésre ellentmondásnak tűnő kijelentés azt fedheti hogy a tanórai munka során egyéni utakat differenciált megoldásokat előtérbe helyező pedagógus nem érzi feltétlenül szükségesnek az iskolai élet más területén a tanulói beleszólást. Nem ennyire jelentős mértékben ugyan de a követelmények vonatkozásában is különböznek a városi és a községi iskolák. A községekben tanuló gyerekek kissé alacsonyabb teljesítményelvárást tapasztaltak mint a városiak.

A "mini" szervezetek több oldalról mutatnak eltérést a többiektől. A feltételezéseimmel összhangban melegebb emberi kapcsolatokról számoltak be a kevés tanulóval működő intézmények tanulói. Különösen a meghallgatás és a tanulói rugalmasság értéke ugrik ki erősen. Az összetartozás klímadimenzió esetében csupán a községi minta átlagától tapasztalhattunk szignifikáns eltérést. A törődést viszont erőteljesen jobbnak érzékelték a "mini" iskolák tanulói. Az összevont klímamutató szignifikánsan nagyobb a "mini" intézmények esetében akár a városi akár a nagyobb községi iskolákkal hasonlítunk össze.

Arra a kérdésemre hogy a tanulók neme befolyásolja-e a klímapercepciójukat igennel válaszolhattam. Az átlagok közötti eltérés statisztikai vizsgálatára alkalmas kétmintás t-próba eredményei alapján kijelentő hogy mind az összevont klímamutató mind a klímaoldalak átlagainál nem elhanyagolható eltérést észlelhetünk a fiúk és a lányok esetében. Egyetlen klímaoldal megítélésében nem láttam különbséget mégpedig a tanulói rugalmasságnál. A többinél a lányok pozitívabban vélekedtek iskolájuk tanítási klímájáról mint a fiúk.

A kutatás során kiderült hogy a tanulói rugalmasságnak és a meghallgatásnak van a legjelentősebb hatása az összevont klímamutató alakulására minden mintánál. Leggyengébben determináló klímaoldalak pedig a követelmények szabályok és a beleszólás.

A meghallgatás tehát rendkívüli transzferhatású. Ahol ez a dimenzió magas átlagú ott a tanítási környezettel globálisan is elégedettek a diákok.

Az adatelemzésem kitért a tanulmányi eredmény magatartás szorgalom osztályzatnak a klímamutatóval való kapcsolatának vizsgálatára is. A teljes mintában a magatartás jeggyel mutatott a legszorosabb összefüggést a klímamutató. Legkisebb korrelációs értéket a tanulmányi átlaghoz fűződően számoltam.

A rosszabb osztályzathoz általában rosszabb klímakép tartozik kivéve a leggyengébb kategóriákat a tanulmányi eredmény és a magatartás esetén. Érdekes módon a "bukottak" csoportjára a "rossz" magaviseletűekre nagyobb figyelmet szentelnek a pedagógusok mint az elégségesekre vagy a "változó" magatartásúakra. Utóbbiak nagyon elégedetlenek a pedagógusi törődéssel.

A "bukottak" beleszólása és az összetartozási mutatója nagyon alacsony. Általában kilógnak a tanulócsoportokból.

A "rossz" magatartásúakat a városi iskolák diákjai jobban elfogadják mint a községiek.

A magatartási kategóriák véleményátlagában szakadék érzékelhető a városban a "változó"-nál a községekben a "jó"-nál. Talán a városi iskolákban szélesebb skálán minősítik a magatartást mint a községekben. A községekben a "jó" minősítésű gyerek a nem megfelelően viselkedő a városban sokan kaphatnak "változó" minősítést is így a "jó" magaviselet még nem igazi rendbontót takar.

A minőségbiztosítás előtérbe kerülésével több iskolában végeztünk párhuzamos vizsgálatot a diákok és az őket tanító pedagógusok körében. Tanulságként mutatok be két mérési tapasztalatot. Látható hogy egyedül a követelmények megítélésében vannak azonos véleményen a megkérdezettek. Egyébként a pedagógusok által vélt klímaalakító hatás sokkal jobb mint a tanulóik által ténylegesen észlelt. Különösen a törődés és meghallgatás klímaoldalak gondolkodtatták el az érintett pedagógusokat és több esetben kiindulása lett ez a tapasztalat egy minőségi kör munkájának.

A konferencia dossziémban található idézettel azonosulva zárom az előadásomat: "Néha add nekik amit akarnak és ne csak azt amiről te úgy gondolod hogy szükségük van rá!"

A TKP eszköz és a hozzá tartozó feldolgozó program megrendelhető CD-n: Tímár Értékelés 5600 Békéscsaba Hunyadi tér 3. Tel/fax: 66-443 079 e-mail: timareva@axelero.hu .