A konferencia előadói

BONSTINGL JOHN JAY (1946) amerikai pedadógus a Gallup Intézet vezető konzultánsa a TQM-Network elnöke a Minőségi Iskolák Központjának (The Center for Schools of Quality Columbia MD) alapítója (1991) és igazgatója. 1969–1986: középiskolai tanár 1986-tól a marylandi Loyola Főiskola tanára. 1991-ben az ELTE vendégprofesszora. 1973–1975: a pittsburgh-i World Affairs Council pedagógiai igazgatója. Művei: Introduction to the Social Sciences Schools of Quality: An Introduction to Total Quality Management in Education The Quality Revolution in Education. Magyarul nyomtatásban: A Minőség Iskolái (1996) A Teljeskörű Minőségi Menedzsment (TQM) alkalmazása az iskolában. Több tanulmánya olvasható honlapunkon.

CSAPÓ BENŐ (1953) egyetemi tanár a Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Tanszékén. 1976 óta dolgozik a szegedi egyetemen 1989-ben a Brémai Egyetemen Humboldt ösztöndíjas 1994–95-ben Stanfordban a Center for Advanced Study in the Behavioral Sciences-ben vendégkutató. 1997 óta vesz részt az Institute for Educational Inquiry (Seattle USA) kutatási programjában. Fő kutatási területei: oktatáselmélet intenzív oktatási módszerek a gondolkodási képességek fejlődése és fejlesztése a tudás szerveződése és minősége pedagógiai értékelés tesztelmélet és tesztfejlesztés. A Magyar Pedagógia főszerkesztője tagja a Learning and Instruction szerkesztőbizottságának. Több nemzetközi tudományos társaság munkájában vesz részt 1997-ben a European Society for Research on Learning and Instruction vezetőségének tagjává választották. Az OECD PISA programok nemzetközi szakértői munkacsoportjában a komplex problémamegoldó képességek vizsgálatára irányuló felmérések elméleti előkészítésében vesz részt. Kiss Árpád díjas (1997). Széchenyi professzori ösztöndíjas (1997). Fontosabb könyvei: A kombinatív képesség struktúrája és fejlődése (1988) Kognitív pedagógia (1992) Az iskolai tudás (szerk. 1998) Teaching and learning thinking skills (társszerk. 1999). Internet: http://www.jate.u-szeged.hu/~csapo

GAERTNER GREG a Gallup Organization szakértője.

GORDON GARY a Gallup Organization Oktatási Szolgáltatások Divíziójának vezetője.

HALÁSZ GÁBOR (1952) pedagógus oktatáskutató a neveléstudományok kandidátusa (1988). A Magyar Pedagógia szerkesztőbizottságának tagja. 1980-90 az Oktatáskutató Intézet tudományos munkatársa 1990-től az Országos Közoktatási Intézet tudományos főmunkatársa majd a kutatási központ igazgatója. Mellette 1990-91-ben a Miskolci Egyetem neveléstudományi tanszékén docens. Kutatási területe: oktatásszociológia az oktatáspolitika és a tanügyirányítás történeti és nemzetközi összehasonlító vizsgálata. Széchenyi professzori ösztöndíjas (2000). Néhány fontosabb műve: Iskola helyi társadalom iskolatanács (1990) Alap- és középfokú oktatás Magyarországon (1994).

HANKISS ELEMÉR (1928) szociológus. Az irodalomtudományok doktora (1975). Az 1970-es évek eleje óta folytat szociológiai kutatásokat. Szakterülete az értékszociológia és a politikai szociológia. 1975–90 1994– az MTA Szociológiai Kutatóintézete értékszociológiai és módszertani osztályának vezetője 1996–98 között az intézet igazgatója. Az ELTE BTK magyar és angol tanszékén tanított. 1988-97 pedig az ELTE JTK politikatudományi tanszékén. 1988-97: egyetemi tanár. Vendégprofesszora több külföldi egyetemnek: Stanford Egyetem Gergetown Egyetem firenzei Európai Egyetem. A Gallup Intézet Tudományos Tanácsadó Testületének tagja. Főbb művei közül néhány: Érték és társadalom (1977) Társadalmi csapdák (1979) Diagnózisok (1982) Diagnózisok 2. (1986) Kelet-Európai alternatívák (1989) Hamlet színeváltozása (1995) Az emberi kaland (1997).

HERNECZKI KATALIN az Oktatási Minisztérium Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési programirodájának vezetője. Húsz éve oktatási területen dolgozik. 1978-tól a SZÁMALK Rt. Oktató Központban tanár később fejlesztő-tanácsadó majd marketing és minőségbiztosítási igazgató. A Számalk ISO 9001-es minőségbiztosítási rendszere kialakításának bevezetésének és tanúsíttatásának illetve az ezt megelőző intézményi átszervezési munkának az irányítója. 1997-től a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Könyvkiadó Rt. budapesti majd vezérigazgatója – itt szintén minőségbiztosítási rendszerépítést indított el.

KEIL LINDA a Gallup Organization szakértője.

KORPOROWICZ LESZEK egyetemi tanár a Varsói Egyetem Szociológiai Intézete kutatócsoportjának (Research Group of Evaluation Studies) vezetője. Műve: Tworzenie sensu : język kultura komunikacja (1993).

KOZMA TAMÁS (1939) egyetemi tanár a Debreceni Egyetem neveléstudományi tanszékének vezetője a neveléstudományok doktora (1987). A Magyar Pedagógia szerkesztő bizottsági tagja az Educatio alapító főszerkesztője (1997-től). 1963–67: tanító 1967–68: gimnáziumi tanár 1968–72: a Köznevelés munkatársa rovatszerkesztője 197280: az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa 1980–81: a Művelődési Minisztérium osztályvezetője 1982: az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa 1983–90: az Oktatáskutató Intézet tudományos tanácsadója majd osztályvezetője igazgatóhelyettese főigazgatója 1994-től a KLTE neveléstudományi tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Több hazai s nemzetközi akadémiai bizottság és tudományos társaság tagja. Néhány fontosabb műve: Célok és stratégiák a közoktatás fejlesztésében (társszerz. 1977) A nevelésszociológia alapjai (1977) Au oktatás fejlesztése: esélyek és korlátok (1983) Tudásgyár? (1985) Iskola és település (1987) Kié az iskola (1990) Társadalmi tér és oktatási rendszer (társszerk. 1992) Reformvitáink (1öö2) Bevezetés a nevelésszociológiába (1994).

KÖRNYEI LÁSZLÓ (1950) közoktatási helyettes államtitkár. 1975–1987: középiskolai tanár tanított matematikát fizikát számítástechnikát elektrotechnikát. 1987–1989: az abdai Körzeti Általános Iskola igazgatója. Országos hírnévre szert tett informatikaoktatási kísérletet dolgozott ki és vezette azt harmadik osztálytól. Részt vett a kísérleti regionális információs fejlesztési központ koncepciójának kidolgozásában majd mint regionális informatika szakértő dolgozott itt. 1992-től az akkor alakult oktatásügyi központ igazgatója. Több országos adatbázis kialakításának munkálatait irányította. 1996-tól az OKI Információs Irodájának vezetője. A közoktatási adatok széleskörű hozzáférhetőségét biztosító technikák megvalósításán dolgozott illetve a kutatás számára reprezentatív minták összeállítását irányította. Az Interneten illetve CD-n hozzáférhető tantervi adatbankuk nemzetközi elismerést váltott ki. Jelenleg egyebek mellett az érettségi bizonyítványok nyilvántartását biztosító rendszer kifejlesztésén dolgozik. 1995-től a megyei Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke.

LARSEN MAX a Gallup Organization washingtoni irodájának és Kormányzati Szolgáltatások Divíziójának a vezetője.

MANCHIN RÓBERT (1946) a Gallup Organization alelnöke a Gallup Nemzetközi Kutatási és Oktatási Központ igazgatója a Magyar Gallup Intézet elnök-igazgatója. Alsófokú gordontanári diplomát és iparszakos közgazdász diplomát szerzett. Az MTA Szociológiai Kutatócsoportjában majd intézetében és az Állami Hangversenyzenekarnál dolgozott. A kanadai MacMaster Egyetemen Max Weber zeneszociológiájáról írt dolgozatával szerezte meg a művészetek mestere címet. A hetvenes évek elején megszervezi a közgazdaságtudományi egyetem zenei életét. A nemzetközi számítógép-hálózatok társadalomtudományi felhasználási lehetőségeinek feltárásáért Akadémiai ifjúsági díjat kap. Az iskolai minőségfejlesztés hosszú távú hatásait vizsgálta (társszerzőkkel) Ének-zenei iskolába jártak c. könyvében. Öt éven kersztül különböző amerikai egyetemeken meghívott vendégtanár.

NAGY JÓZSEF (1930) egyetemi tanár a neveléstudományok doktora (1984). 1954–61: tolmács középiskolai tanár 1961-től a JATE munkatársa. 1989–90: az Oktatáskutató Intézet főigazgatója. 1996-tól az MTA–JATE Képességkutató Csoport vezetője. 1983–90: a Közoktatási Kutatások Tudományos Tanácsának elnöke. Széchenyi professzori ösztöndíjas (1999). A Magyar felsőoktatásért emlékplakett kitüntetettje. (1993). Főbb művei: Az iskolafokozatok távlati tervezése (1970) A középfokú képzési rendszer fejlődési tendenciái (1972) Iskolaelőkészítés és beiskolázás (1974) Köznevelés és rendszerszemlélet (1979) Öt-hat éves gyermekeink iskolakészültsége (1980) A tudástechnológia elméleti alapjai (1985) A rendszerezési képesség kialakulása (1987) Nevelési kézikönyv (1995) A kognitív motívumok rendszere és fejlődése (1998).

PLÉH CSABA (1945) pszichológus pszichológiai tudomány kandidátusa (1983) akadémiai doktor (1997) az MTA levelező tagja a Magyar Filozófiai Társaság elnöke. Kutatási területei: a megismerés elmélete és a kognitív kutatás története kognitív tudomány gépies és biológiai modelljeinek összevetése a modularitás fogalma és ennek története; pszicholingvisztika: a mondatmegértés összehasonlító vizsgálata megismerés és nyelv viszonya a téri kifejezések használatának függvényében a pragmatika nyelvfilozófia es szociolingvisztika kapcsolatai; pszichológiatörténet: biológiai és a társas modellek viszonya a pszichológiai magyarázat elméleteiben. 1969-től tanít az ELTE lélektani majd általános pszichológiai tanszékén 1984-1999: tanszékvezető egyetemi docens. Az ELTÉ-n megszervezte a kognitív pszichológiai doktori képzést. 1999-től a JATE (Szegedi Tudományegyetem) BTK pszichológiai tanszékén egyetemi tanár (Megismeréstudományi Csoport). 1989-től számos külföldi egyetemen vendégtanár és kutató: Rutgers Egyetem Indianai Egyetem Trieszti Egyetem Bécsi Egyetem. Több akadémiai bizottság tagja. 1974-: a Magyar Pszichológiai Szemle rovatvezetôje 1997-: megbízott főszerkesztôje. 1988–1995: a Studies on Language Disorders sorozat szerkesztôbizottsági tagja (Cambridge University Press). Széchenyi professzori ösztöndíjas (1998). Néhány főbb műve: Pszichológiatörténet (1992) Kognitív tudomány (szerk. 1996) Bevezetés a megismeréstudományba (1998) Hagyomány és újítás a pszichológiában (1998). Internet: www.jate.u-szeged.hu/~pleh

POKORNI ZOLTÁN (1962) oktatási miniszter. 1987-ben magyar nyelv és irodalom-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1994-ig képviselové választásáig a Toldy Ferenc Gimnázium tanára. 1988-ban alapító tagja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének. 1993-ig a PDSZ ügyvivője szóvivoje. Szerkesztette a PDSZ lapját a Rációt és a PDSZ-füzeteket. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának választmányi és tanácstagja. A Közoktatási Tanács és az Oktatási Érdekegyezteto Tanács tagjaként aktívan részt vett a közoktatási és szakképzési törvényt illetve a közalkalmazotti törvényt előkészítő vitákban. 1993. október 1-jén belépett a Fideszbe ekkor minden szakszervezeti tisztségéről lemondott. A párt oktatáspolitikai kabinetjének a vezetője. 1994. óta a Fidesz alelnöke. Több konferencián nemzetközi szemináriumon adott elő az oktatásfejlesztés a pedagógiai innováció és a szakmai érdekképviselet tárgykörében. Részt vett az Oktatással a Demokráciáért (1991) és a Pro Scholis Urbis Alapítványok (1992) munkájában.

PŐCZE GÁBOR (1955) pedagógus kutató a Magyar Gallup Intézet közoktatási minőségfejlesztési csoportvezetője. Autószerelő szakközépiskolában szerzett érettségit majd az ELTE BTK-n avatták tanárrá. Pályáját kutatásszervezőként kezdte országos közoktatási kutatások tervezését értékelését tanulta. Ezután pedagógiai kutatásokat végzett illetve középfokú szociális szakemberképzéssel foglalkozott. Hosszú idot töltött az Országos Közoktatási Intézetben. 1985–90: az Országos Pedagógiai Intézet tudományos kutatója 1990–99: az Országos Közoktatási Intézet tudományos munkatársa. 1993-tól az Országos Közoktatáspolitikai Tanács 1993–95: az Országos Köznevelési Tanács tagja. Egy éve dolgozik a Magyar Gallup Intézetben. Műve: Az állami iskolamonopólium kialakulása Magyarországon (társsz.: 1988).

SOMHEGYI ANNAMÁRIA dr. (1954) reumatológus főorvos az orvostudomány kandidátusa (Ph.D.) Tudományterülete: orvostudomány reumatológia gerincbetegségek prevenciója. A Gerincgyógyászati Nemzeti Központ prevenciós programigazgatója. Korábban HIETE Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszékén dolgozott ill. az ORFI C. osztály ov.h. főorvosa volt. A konferencia témájához kapcsolódó fontosabb műve: Tartáskorrekció. A biomechanikailag helyes testtartás kialakításához szükséges izomerő és izomnyújthatóság ellenőrzését és fejlesztését elősegítő gyakorlatok (társszerz.: 1996 1999). Számos tanulmánya jelent meg magyar és amerikai gyűjteményes kötetekben és szakfolyóiratokban a gerincbetegségek megelőzését szolgáló tartásjavító tornáról az óvodai iskolai középiskolai testnevelésben valamint a gerinctornának a Scheuermann betegekre gyakorolt hatásáról.

SZIGETI JENŐ (1936) lelkész egyetemi tanár a történettudományok (néprajz) kandidátusa (1989) habilitált (1999). Az Adventista Teológiai Főiskola alapítója (1990) 1996-ig főigazgatója. 1996–1999: a Miskolci Egyetem docense 1999-től egyetemi tanár.

TAKÁCS GYÖRGY (1949) villamosmérnök a műszaki tudományok kandidátusa (1981) a Hírközlési Főfelügyelet távközlési igazgatója. 1972–95: a Posta Kísérleti Intézet kapcsolástechnikai osztályának munkatársa majd tudományos főmunkatársa kutatási főmérnöke. 1995-től az Ericsson stratégiai menedzsere tanácsadója. Kutatócsoportjával automatikus tájékoztató berendezések rendszeresítését dolgozta ki. 1981–93: a BME Híradástechnikai Elektronikai Intézetének adjunktusa 1993-tól docense. Akadémiai díjas (1999) Főbb műve: Digitális beszédfeldolgozás (1983).

TILL OTTÓ (1929) zenepedagógus. 1953–62: körzeti zeneiskolai hegedűtanár 1962–68: igazgatóhelyettes 1968–89 fővárosi kerületi állami zeneiskolai igazgató. Az Óbudai Kamarazenekar megalapítója (1954) és évtizedeken át vezetője. A Parlando alapító szerkesztőségi tagja. Tagja volt az Országos Zenepedagógiai Szakosztály titkárságának. Számos zenepedagógiai cikket publikált. Elnyerte Budapest Főváros Művészeti díját (1981). És több más kitüntetésben részesült zenepedagógiai munkásságáért. Óbuda díszpolgára. Jelenleg is tanít és zenekart vezet.

VITÁNYI IVÁN (1925) szociológus esztéta. A pszichológiai tudományok kandidátusa (1971) a szociológiai tudományok doktora (1980). 1972-1980: a Népművelési intézet igazgatója 1980-86: a Művelődéskutató Intézet igazgatója 1986-92: az Országos Közművelődési Központ főigazgatója 1992-95: az MTA Szociológiai Intézete tudományos igazgatóhelyettese az igazgatótanács elnöke. 1975-től a Kultúra és Közösség felelős szerkesztője. Néhány főbb műve: A zene lélektana (1969). A kreativitás alkalmazása és jelentősége (1970) Második prométheuszi forradalom (1971) A közművelődés tudományos (szociológiai) vizsgálatának elméleti alapjai (1977) Társadalom kultúra szociológia (1981) Vitairat a mai magyar művelődésről (1983) Egyharmadország (1985) Az „Európa-paradigma” európai kultúra világkultúra A magyar társadalom kulturális állapota (1997).

ZSOLNAI JÓZSEF (1935) pedagógus a nyelvtudományok kandidátusa (1990). 1985-től a törökbálinti Kísérleti Iskola és Képességfejlesztő Országos Központ kutatásvezető igazgatója. 1971 és 1984 között kidolgozott nyelvi irodalmi és kommunikációs programja 1985-ben alternatív tanterv lett. 1981-től a képességfejlesztés és tehetségfejlesztés lehetőségeit vizsgáló kutatás vezetője értékkövető és képességfejlesztő programot dolgoz ki 1985-től e program pedagógusképzésében vesz részt. 1990–95: az Országos Közoktatási Intézet főigazgatója 1995-től a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Intézetének igazgatója pedagógiai tanszékének tanszékvezető docense. 1990-től az Új Magyar Iskolákért egyesület elnöke. Széchenyi professzori ösztöndíjas (1999). Apáczai Csere János díjas (1987). Főbb művei: A képességfejlesztő iskoláért (1983) Egy gyakorlat közeli pedagógia (1986) A tanulás tervezése és irányítása (1986) Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia (1995).

lap tetejére