A minőség teremtése
Gallup-konferencia a minőséggel kapcsolatos külföldi és hazai oktatási tapasztalatokról
Keszthely 2000. május 15-18.

A Comenius 2000 oktatási minőségfejlesztő programban a Galluppal együttműködő oktatási intézmények vezetői és tanárai valamint a tanácsadók részére négynapos konferenciát szervezett a keszthelyi Festetics kastélyban a Magyar Gallup Intézet. A konferenciát azon a napon nyitotta meg Manchin Róbert a Gallup Nemzetközi Kutatási és Oktatási Központ valamint a Magyar Gallup Intézet igazgatója amely napra az Oktatási Minisztérium a Comenius 2000 program indítását tervezte. tovább>>

Az előadásokat és a csoportfoglalkozásokat a pedagógia pszichológia és a szociológia kiváló hazai szakértői - egyetemi tanárok oktatáskutatók - mellett amerikai és lengyel szakértők tartották. Addig is amíg az elhangzott számos adattal grafikonnal vázlattal szemléltetett komoly tudományos igényű előadások és szemináriumi foglalkozások az élőszó kötetlenségéből elnyerik az írott közlés által megkívánt tömörített szerkesztett formájukat érdemes néhány gondolatot felidézni az elhangzottakból ha nem is időrendben hanem a hallgató által szubjektív összefüggésbe rendezetten.

A pedagógusok felelőssége

A pedagógus alapvető dilemmáját problémahelyzetét tudatosította előadásában Hankiss Elemér. A pedagógusnak ma ismeretlen világba kell bevezetnie a gyermekeket. Biznisz-típusú vagy társadalomközpontú globalizációra képezzen-e az iskola a globalizáción vagy a lokalizáción legyen-e a hangsúly individualista vagy közösségi szemléletet alakítson-e ki? Akkor amikor a hagyományos szerepek közül sok fontos és jó szerep eltűnt új szerepek jelentek meg milyen szerepekre készítsen fel? A globalizáció egységesít egyenlősít ugyanakkor növeli is az egyenlőtlenségeket. Egyre többet tudunk a világról ugyanakkor egyre kevésbé tudjuk mi az élet értelme. Eltűnt a transzcendens keret ugyanakkor a fogyasztói társadalom mint újravarázsolási folyamat hat ránk a világ virtualizálódik a valóságból átmegyünk a szimbólumok világába. Televízión keresztül éljük meg az életet - Magyarországon a felnőttek annyit élnek a televízió virtuális világában amennyi mesét a gyerekek nem hallgattak régen. Különféle túlélési stratégiákkal próbálunk megfelelni a kihívásoknak (új egoizmus új hedonizmus új sztoicizmus új transzcendencia és hasonlók) - a gyerekeknek új világot kell teremteniük maguknak s ebben a pedagógusnak kell segítenie. A tanárból sugároznia kell annak hogy tudja mi az élet értelme. Az iskolarendszer akkor tud megújulni ha a tanárok eldöntötték mit kezdjenek saját életükkel. tovább>>

Lényegében ugyanerre a következtetésre jutott a Gallup Akadémia keretében mondott előadásában Kozma Tamás: hihetetlenül nagy felelősség hárul a pedagógusokra. Hankiss Elemér a mai világhelyzetből vezette le a pedagógus dilemmahelyzetét Kozma Tamás a hazai politikai és társadalmi változásokból a totalitárius paternalista autoriter rendszer megszűnéséből eredeztette a pedagógus magára maradottságát megnövekedett felelősségét. Ma sem külső hatalom sem a politika semmi nem mondja meg mi a nevelés célja. A nevelésnek nincs célja a nevelőnek kell hogy legyen a közoktatásnak nincsenek dilemmái az oktatásnak vannak. Tudni kell: a nemzeti tudat a kerettanterv a minőségbiztosítás - mindaz amit az Oktatási Minisztérium időről időre előtérbe állít nem nevelési célok ezek az oktatási folyamatban érvényesítendő tartalmak illetve alkalmazandó eszközök. A nevelés célját senki más nem fogja megmondani csak maga a pedagógus. Szembe kell néznünk magunkkal kinek-kinek saját magának kell megtalálnia a nevelés célját tudni miért áll a katedrán. tovább>>

Hazai problémák

Csapó Benő Oktatáskutatás a minőség szolgálatában című előadásában annak a véleményének adott hangot hogy noha a tudásalapú társadalom élethosszig tartó tanulást igényel és az oktatás nagyipar háttérkutatása nálunk mégis csekély. A pedagógiai kutatás Magyarországon kisebb súlyú mint sok más országban a kutatási műhelyek számát a kutatók létszámát és a kutatásra fordított összegeket tekintve egyaránt. A pedagógiai rendszerek nálunk ma jobbára csak a vezérlés elvén működnek holott visszajelzésre visszacsatolásra feltétlenül szükség van. Az oktatási minőségfejlesztés a visszacsatolások kiépítését igényli és segíti. A pedagógiai kutatások azt kell meghatározzák mit érdemes mérni mivel lehet mérni s a mérések azt segítik meghatározni milyen beavatkozásra van szükség ha az oktatási folyamat során nem értük el azt amit akartunk. A korszerű oktatási folyamat két visszacsatoló mechanizmust alkalmaz: start / nyitóteszt (előkompenzáció) / az oktatás fő szakasza / utóteszt (utókompenzáció) / vége; a mi pedagógiai gyakorlatunk azonban csak az osztályozással jelez. Az osztályozásnak túl nagy a jelentősége holott hitelessége érvényessége kétes. Sem a különböző osztályok jegyei nem hasonlíthatók össze sem az egyazon osztályban adott jegyek nem tükrözik megbízhatóan a tudásbéli különbségeket s az osztályzatok arról sem adnak képet mit tudnak kevésbé egy tárgyból a tanulók s mit jobban. Javítani kell az osztályozás minőségét. A közoktatási minőségértékelés nem is szorítkozhat csupán a kimenet minőségének mérésére: a pedagógiai hozzáadott érték a fontos ennek alapján minősíthetők az egyes oktatási intézmények. Az induktív gondolkodás fejlődését vizsgáló felmérések bizonyítják hogy a kistelepülések hátrányos helyzete az oktatás terén nem abból adódik mintha ott az oktatás minősége gyengébb lenne mintha ott kisebb lenne a pedagógiai hozzáadott érték hanem abból hogy a kistelepüléseken a gyerekek szüleinek iskolázottsága alacsonyabb így lentebbről indulnak. Még ha kistelepülési iskolában gyorsabb is az induktív gondolkodás fejlődése az anya iskolázottsága szerinti különbségek végig megmaradnak a városi és fővárosi tanulókhoz képest s a középiskolák típusai (gimnázium - szakközépiskola - szakmai képző iskola) szerinti különbségek növelik az induktív gondolkodás fejlődésében megfigyelhető különbségeket. tovább>>

Nagy József közoktatásunkat úgy jellemezte mint amelyben a készségek fejlesztését illetően az "abbahagyás stratégiája" érvényesül. Ezzel szemben alapként azt a hipotézist fejtette ki hogy minden ép gyerek képes optimális mértékben elsajátítani a kritikus kognitív készségeket - e tekintetben különbség abban tapasztalható hogy kinek mennyi időre van szüksége hozzá. Éppen ezért az oktatás célja az kell hogy legyen hogy minden gyerek függetlenül attól hány éves elsajátítsa a kritikus kognitív készségeket. Oktatási rendszerünk azonban konkrét tárgyi ismeretek elsajátítását állítja előtérbe szigorúan tanévekre felosztott adagokban s a jelenleg alkalmazott minősítő értékelés (feleletek vizsgák) mellett általános jelenség hogy sok tanuló egy-egy kognitív készség megfelelő begyakorlása nélkül lép tovább a következő oktatási szakaszba "mert tovább kell menni a tananyagban". Így egy-egy kognitív készség fejlesztése véglegesen abbamarad. Mintegy három tucatnyi kritikus kognitív készségünk van melyek a tanulás szempontjából előfeltételek (pl. a beszédhanghallás az olvasási készség a számolás a mértékváltás a tapasztalati következtetés az összefüggés-megértés) és ahhoz hogy biztosíthassuk ezek elsajátítását a harminc-negyven éve ismert diagnosztikus értékelésre kellene áttenni a hangsúlyt az átfogó analitikus és értelmező (a fejlettségbeli különbségek okát magyarázó) értékelésre. Az "abbahagyás stratégiájával" való szakítás tenné lehetővé a minőségi oktatást: minden készségnek van optimális begyakorlottsága. Visszacsatolásra van szükség az optimum a kritérium ehhez viszont - rendszeresen széles körben ismételt mérésekkel - viszonyítási alapok birtokába kell jutni. tovább>>

Zsolnai József a mai pedagógiai gyakorlat patológiás pontjaival szemben a folyamatelmélet szempontjai felől fogalmazta meg az oktatásügyi minőségbiztosítás feladatait. Az általános oktatási gyakorlat a pedagógiából indul ki a tanítás az egész osztályra irányul (frontális) és nincs tisztában a tanulók előfeltételeivel. Ezzel szemben az egyes gyerekek folyamatai kell hogy lényegesek legyenek például a saját személyiségével birkózó hetedik osztályos serdülőé. Az iskolában zajló fő folyamatok mellé kiegészítő folyamatokat kell csatolni ezeket meg kell tervezni végiggondolni – de sem fő- sem kiegészítő folyamatok nem tervezhetők míg a feltételi folyamatokkal nem vagyunk tisztában. Pedagógiai szempontból egyaránt fontos az iskolában megfigyelhető állapotváltozások leírható sorozata s a pedagógiai tevékenységek sorozata (vagyis az egy cél jegyében kialakított tevékenységlánc) is. A vállalati folyamatok újraformálása jegyében kidolgozott minőségügyi szemléletnek az oktatásra való kiterjesztése nem elégedhet meg más szakmák kategóriarendszerének átvételével a szolgáltatás elméletének a piaci szemléletnek az alkalmazásával. A pedagógiai szakmai folyamatokat át kell gondolni elemezni kell ebből a szempontból. Az oktatás minőségének biztosításához a struktúra minőségét (a "bemeneti minőséget") a folyamat- és az eredmény minőségét egyaránt vizsgálni kell az iskola más és más szereplőit is vizsgálat tárgyává kell tenni és az eredményeket egymásra kell vonatkoztatni. Az iskolában nem szabad hogy a tantárgy tanítása legyen a fő folyamat - maga a tanulás kell hogy az legyen. Végső soron az a legfontosabb amit egy iskolában a tanulók átélnek. Ha az iskolában a tanulási és az énfolyamatok lesznek a főfolyamatok akkor az iskola elmozdulhat hadat üzenhet a frontális osztálymunkának és az egyes gyerekben zajló folyamatok lesznek számára érdekesek. tovább>>

Pőcze Gábor alapvető fontosságú feladatnak nevezte hogy amikor az oktatási intézmények 90 százalékát a települési önkormányzatok irányítják és az önkormányzatok döntései az egyes osztályok életét is befolyásolják meg kell valósítani a közoktatási folyamatok feletti ellenőrzést jelzést visszajelzést kell adni a döntéshozók számára. A pedagógiai programok készítésének legnagyobb eredménye az volt: együttműködésre késztette a pedagógusokat. Az intézményen belüli együttműködés jó - ámde elmarad az intézményrendszeren belüli együttműködés. Az egyik oktatási intézmény nem folytatja a másik intézmény tevékenységét. Márpedig önmagában kitűnő intézmény nincs kiváló intézmény csak kiváló intézményrendszeren belül működik. Az oktatás minőségfejlesztése szempontjából Pőcze Gábor fontos feladatként jelölte meg hogy ki kell dolgozni a közoktatás irányításának minőségfejlesztését valamint a pedagógusfoglalkozás belső előmeneteli rendszerét. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hármas szempontja (életkor az adott iskolában eltöltött idő további diploma) nem jelent megoldást arra hogy a gyengébb oktatók a kiválókkal azonos elbírálásban részesülnek. A közoktatási minőségfejlesztési konzulens (tanácsadó) feladatkör megjelenése jó előrelépési lehetőséget jelent. Bizonyos: pedagógusminőség nélkül nincs közoktatási minőség. A minőségfejlesztésben emberekkel kell foglalkozni: a pedagógus értékelésével is kiválóságával lehetőségeivel. A pedagógusnak hatni kell tudni leküzdeni a kiégés kopás veszélyét - jól működő személyiségnek kell lennie. A kitűnő iskola - kitűnő diák - kitűnő tanár viszonylatban kiemelkedő fontosságú az intézményben kialakult légkör. tovább>>

Külföldi tapasztalatok

A teljes körű minőségmenedzsment (TQM) alapú minőségbiztosítás az iskolákban című előadásában Jay Bonstingl néhány kipróbált módszert mutatott be. A kooperatív társas tanulás előnyeit hangsúlyozta az osztály egészének szóló előadás helyett a kis csoportokban történő problémamegoldásra mutatva példákat. A három fázis (gondolkodj beszéld meg csoportod többi tagjával a megoldást add elő a többieknek) utolsó tagjában fontosnak nevezte hogy a prezentálásban a csoport minden tagja vegyen részt. A minőségfejlesztés általános kérdéseit illetően a rendszert célszerű kapcsolatok rendjeként definiálta fejlesztési módszerként azt ajánlva: ne egyes személyeket hibáztass - nem megfelelő működés esetén a rendszert kell megjavítani. tovább>>

Gary Gordon a Gallup Organization munkahelyi menedzsment vizsgálatainak tapasztalatait ismertetve azt hangsúlyozta hogy módszerük lényege: a legértékesebbek véleményére figyelni. Elsődleges feladat a közös nyelv kialakítása a vizsgálandó szervezet tagjaival majd az erősségek megismerése a korlátoknak mint leküzdendő akadályoknak a meghatározása s ezt követi az erősségekre építő cselekvés. A szervezet teljesítőképességét az ott dolgozó emberek határozzák meg ezért az embereket érintő döntések a legfontosabbak. Az iskolában a tanítás nem csupán tantárgyak elsajátíttatását jelenti. A diákok elkötelezettek kell hogy legyenek akarniuk kell tanulni ám az eredményességnek ez a feltétele csak akkor teljesülhet ha a tanárok és az igazgatók is elkötelezettek. Tapasztalataik szerint (a tanulók tanév eleje és vége közötti haladását rendszeresen mérték) a gyerekek kiinduló teljesítményszintje és a tanár a legfontosabb tényezők. Jó tanár bármilyen teljesítményszintű gyereket előbbre tud vinni. A tanár hatása még három év múlva is érzékelhető három gyenge tanár már helyrehozhatatlan hátrányt idézhet elő. A minőséget a 360 fokos visszacsatolás biztosíthatja. Mérendő a tanulói elégedettség (ösztönző tényező: kap-e elismerést) és mérendő a szülői elégedettség (itt a "számít a véleményem" motívum fejt ki segítő hatást). A Gallup évek óta vizsgálja az iskolák mely jellegzetességei fontosak a szülők számára s hogy az iskolák milyen mértékben képesek ezeket biztosítani. tovább>>

Amerikai oktatási szervezetek körében szerzett tapasztalatairól számolt be Max Larsen egyebek közt arról hogy vizsgálataik során megállapították: nem a technikai tudás átadása nehéz hanem a sikeres viselkedés megtanítása. Az oktatási intézménynek visszajelzést kell kapnia arról mire jutnak diákjai az évek során az intézményben szerzett tudással. A Gallup sok kutatást végzett az intézményekbe vetett közbizalommal kapcsolatban is. A bizalom úgy növelhető ha az emberek megértik mit nyújt nekik az adott intézmény. Az iskola ha partnerközpontú akar lenni minél részletesebb képet kell hogy adjon munkájáról s a szabályokat a gyerekek érdekeinek megfelelően kell kialakítania. Az Egyesült Államok oktatásügye nagy mértékben decentralizált. A szövetségi kormánynak alig van beleszólása az oktatásügybe az iskolai költségvetésnek mindössze 5 százaléka függ tőle. Az egyes államok jogszabályokat és általános irányelveket fogalmaznak meg az iskolai költségvetésnek 45 százalékát adják. A tantervekről az ismereti követelményekről a helyi iskolakörzetekben az iskolaszékek döntenek a helyi szintről származik az iskolai költségvetés 50 százaléka. Az iskolaszék döntéseihez fontos hogy pontos mérések alapján tájékozódhassanak és hogy a széles közvéleményt is tájékoztassák valamennyi iskolai tevékenységről értékelésük számszerű mutatóiról. tovább>>

A közszolgálatok minőségének mérési tapasztalatairól számolt be Linda Keil és Greg Gaertner akik éppen Magyarországra utazásuk előtt vehették át az Egyesült Államok Postaszolgálatától a díjat amelyet a közszolgálat minőségének javításáért a Gallupnak ítéltek. A mérés azért fontos mert azt teszi lehetővé hogy arról beszéljünk a szervezetekkel ami a tevékenységükben fontos. Az oktatás is közszolgálat így itt is alkalmazhatók a közszolgálati mérési modellek. A közszolgálatban három hang hallatszik: az üzleti szféra hangja (a jövedelmezőséget illetően) valamint az ügyfelek és az alkalmazottak hangja. Ezeknek harmóniában kell lenniük hogy a szervezet sikeresen működhessen. A Gallup azon dolgozott hogy a második és a harmadik hangot is észrevétesse. Az oktatásban a három hang a fenntartóké a gyermeké és a szülőé valamint a pedagógusé. A közszolgálat egyéb területein alkalmazott mérési modellek adaptálhatók az oktatásra is. Az oktatás minőségének javításához nem általában van szükség mérésekre hanem a helyi szinteken végzett pontos nem manipulált mérésekre. Rendkívül fontos hogy az iskola életébe a tanulók és a szülők is beleszólhassanak. tovább>>

Egy helyi iskolakörzetet irányító testület tevékenységéről Lilian Larsen asszony mint e testület tagja számolt be. Az iskolaszék jogköre a helyi önkormányzathoz való viszonya államonként városonként változik. Lincolnban az iskolaszék független az önkormányzattól adókivetési joga van az iskolák költségvetés biztosítása érdekében - az oktatási mértéke meghaladja az önkormányzat által egyéb célokra kivetett helyi adó összegét. Az iskolaszék tekintélye igen nagy mind a hét tagja díjazás nélkül végzi munkáját havonta két ülést tartanak ezek nyilvánosak. A lincolni iskolákban minden évben a szülők egyharmadával felveszik a kapcsolatot. Mindenről kikérik véleményüket az összegzett véleményeket közzéteszik minden lakoshoz - és nem csak a szülőkhöz - eljuttatják. A minden gyerekre kiterjedő rendszeresen ismételt értékelések lehetővé teszik az oktatási folyamat alkalmanként szükséges módosítását; az iskolák nyújtotta lehetőségekről az egyes kurzusok eredményességéről szóló tájékoztatók a szülők számára a választást s az iskolaszék a szülőktől hozzá érkezett véleményekről visszajelzést ad az iskolaigazgatóknak a tanároknak. Az állandó visszacsatolások a szülők nyújtotta társadalmi kontroll a minőségbiztosítás eszközei. tovább>>

A minőségértékelés lengyelországi helyzetét Leszek Korporowicz ismertette. A minőségértékelés náluk az oktatási reform része. Problémát jelentett és jelent azonban hogy sok tanár ellenérzéssel fogadta mert nem munkájukat segítő eszköznek hanem az ellenőrzés új formájának tekintették. Az értékelési folyamat akkor lehet eredményes ha világossá tesszük hogy nem a mérés hanem az érték áll a középpontjában. Az alapokat tisztázni kell azokkal akikért az értékelést végrehajtjuk. Az értékelés demokratizálása előfeltétel: bevezető beszélgetésekkel a félelem eloszlatásával kell megalapozni a tevékenység sikerét. Az értékelés technokrata típusával szemben demokratikus felelős a partnerre figyelő értékelést kell megvalósítani amelyben az adatok összegyűjtésének elemzésének a jelentés elkészítésének (a visszajelzésnek) a tevékenységsorát megelőző előkészítő szakasz a szervezeti kultúra része kell legyen. tovább>>

Az oktatáspolitika és a minőségfejlesztés

A Magyar Gallup Intézet közoktatási minőségfejlesztési konferenciáján részt vett és előadást tartott Pokorni Zoltán oktatási miniszter. A tárca vezetője a minőségelvű oktatáspolitika szükségességét a gyerekek a pedagógusok és az ország érdekeivel indokolta. Az utóbbi tíz-tizenöt évben végzett a képességeket mérő vizsgálatok nagy szóródást mutatnak: a falusi kistelepülések és a főváros között másfél-két évnyi különbség regisztrálható. Ez elvileg behozható lenne a mai versengő iskolai helyzetben azonban behozhatatlan. A különbség nem a tanításból hanem a környezetből a szülők iskolázottsági szintjéből adódik. A jövedelmi viszonyok utóbbi évtizedben végbement erős polarizálódása növeli az egyenlőtlenségeket. Az oktatás ezért alapvetően társadalmi kérdés: a versenyképes tudás minél szélesebb körben való terjesztése az a hosszantartó hatású eszköz amely az esélykülönbségeket csökkentheti. A pedagógiai ágazatnak érdeke megfoghatóvá mérhetővé tenni a minőség fogalmát. A minőséget le kell fordítani a költségvetési viták nyelvére. Az utóbbi években reálértékben nem nőttek az oktatásra fordított pénzek. A gyerekszám csökken a normatív finanszírozási rendszerben ez automatikusan forráskivonást eredményez - el kell érni hogy a forrásokat ne kivonják hanem minőségfejlesztésre fordítsák. Az ország a nemzet érdeke az oktatás minőségének fejlesztése: az Európai Unióban nemzetgazdaságok érdekei ütköznek - itt azt kell elérnünk hogy a tőke idevonzásában a munkaerő képzettsége kvalifikáltsága fontosabb tényező legyen mint az olcsósága. A finanszírozásnak a tervezésnek a tartalomszabályozásnak mint az oktatáspolitika eszközeinek ismertetése után a miniszter a minőségbiztosítással kapcsolatos elvárásait fogalmazta meg. A mérésértékelési kultúrának a fenntartók és az intézményvezetők számára kell adatokat szolgáltatnia. A mérésértékelés rendszerének meg kell újulnia - ez hat-nyolc évet is igényelhet. Stratégiai ügy hogy a mérnöki és a pedagógiai tudást egyesítő oktatási minőségbiztosítás megvalósuljon megmutassa mit adunk (számszerűsítse a pedagógiai eredményeket) segítsen megérteni mit várnak tőlünk s a magányos pedagógust közösségi kooperáló szereplővé tegye. A minőség nem azonos minden igény kielégítésével a minőségértékelés nem egyszerűen közvéleménykutatás a minőségbiztosítás szabályozott kell legyen. Meg kell teremteni a partnerközpontúság és a szabályozás harmóniáját. A tanácsadóknak rendszeresen jelen kell lenniük az oktatási intézményekben. A Comenius program folyamatos és nem felügyeleti tanácsadást céloz meg. A szolgáltató intézmények át kell hogy adják a feldolgozási értékelési technikát az oktatási intézményeknek. tovább>>

A minisztérium által meghirdetett közoktatási minőségfejlesztési programról adott további tájékoztatást Herneczki Katalin a Comenius 2000 programiroda vezetője és Környei László közoktatási helyettes államtitkár. A minisztérium véleménye szerint a program csak akkor működhet jól ha kapcsolódik a külső értékeléshez a tartalomszabályozáshoz valamint a finanszírozáshoz. A program első szintje azt hivatott segíteni hogy az oktatás mint közcélú szolgáltatás jól tudjon válaszolni a partnerek igényeire. A második szint teljes körű folyamatszabályozást jelent. A mérés belső önértékelésen alapul a cél hogy az egyes intézmények önmagukhoz képest tudjanak előrelépni. A jó indikátorok kidolgozása igen nehéz és nyolc–tíz év amíg valamennyi iskola bekapcsolódhat a minőségbiztosítási programba. Az indikátorfejlesztés anyagi szempontból is fontos: fel kell készülni hogy Európai Uniós Phare-projektekben OECD-projektekben meghirdetett támogatásokat megpályázhassunk márpedig ezeknél bizonyítani kell hogy a pályázó előbbre lépett a megcélzott irányban. Hozzászólók az oktatásügy egy-egy problémáját tették szóvá: a tanárképzés nem nyitott a pedagógia új kérdései és szemléletei felé értékelést nem tanítanak ugyanígy nem tanítják hogy nem tantárgyat hanem készségeket kell elsajátíttatni. tovább>>

Somhegyi Annamária reumatológus főorvos azt firtatta van-e stratégiai programja az Oktatási Minisztériumnak és a Comenius programnak annak a problémának a megoldására hogy a tanterv kevés mozgásmennyiséget biztosít. A minisztérium álláspontja szerint az új kerettanterv lehetőséget ad a tornaórák számának a kötelezőn túli növelésére: ma az iskolák fölöslegesen sok tanórát biztosítanak csoportbontásos rendben történő tanításra egyes tárgyaknál ehelyett éljenek az iskolák azzal a lehetőséggel hogy a kerettantervben a testnevelésre megszabott óraszám túlléphető és a fenntartóval finanszíroztatható eddig csoportbontásos órákra használt keretből.

A minisztériumi szintű eszközök terén számos problematikus jelenséget regisztrált Közoktatás és minőség című előadásában Halász Gábor amikor azt vizsgálta hogy vajon a közoktatási rendszer valamennyi funkciójára szereplőjére és eszközére kiterjed-e figyelmünk és hogy ezek koherens rendszerbe szerveződnek-e. Elemzése szerint a kerettanterveket illetően inkoherencia állapítható meg a helyi tantervekhez készült tantervi programoknál kevés elem garantálja a minőséget problematikus a közoktatásban megjelenő tantervi program akkreditációja számtalan új tankönyvnél hiányzik a kísérleti kipróbálási szakasz a vizsgakövetelmények meghatározásában nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatók az oktatási szakértők működése nem szabályozott a közoktatási vezetőképzés terén nem kötelező az új elemek bevitele. E hiányosságokkal szemben viszont nagy fejlődést tapasztalhatunk a minőségvizsgálati programok kidolgozásában a szakértők kiválasztása a szabályozás szintjén megoldott a pedagógustovábbképzés az utóbbi években mintaértékűnek tekinthető s jelentős az előrelépés a visszajelzések a jelentések nyilvánosságra hozatala terén. Az oktatási minőségfejlesztést több külső korlát akadályozza: a pedagóguskeresetek alacsony szintje az eszközök állapota például a pedagógusképzésben (de nem a továbbképzésben) valamint az irányítási igazgatási környezet. Az oktatás minőségfejlesztésének nemzetközi helyzetét illetően Halász Gábor jelezte: kialakulóban van az oktatás világméretű piaca. Az oktatás terén (a WTO-ban) nemzetközi egyezmények szabályozzák a versenyt. A gyenge minőségű oktatás szembeötlővé válik. A minőség nemzetközi viták tárgya. Nagy a tét: az oktatás minősége meghatározza mennyire válhat sikeressé egy-egy ország. A nemzetközi térben van Magyarországra behozható tudás és idehaza is keletkezik exportképes tudás. Az Európai Unió oktatáspolitikájában a minőségügy felértékelődő terület. A minőségi oktatás kifejezés már a maastrichti dokumentumban szerepelt. 1998 végén szakértői szenten készültek el a minőségfejlesztéssel kapcsolatban a bécsi ajánlások az értékelők a kormányok és az unió számára 2000 elején az Európai Bizottságnak az Európai Parlament részére megfogalmazott ajánlásában már a politikai akarat szintjére emelkedett az oktatási minőségfejlesztés kérdése. Halász Gábor szerint a magyar jelen már túlmegy az Európai Uniós trenden így aktív szerepet játszhatunk számolhatunk uniós forrásokkal is. Az oktatási minőségpolitika része lehet integrációs politikánknak. tovább>>

Gazdagító szempontok

Az oktatási minőségfejlesztési programhoz kapcsolódó konferencián Szigeti Jenő emlékeztetett arra hogy 350 éve 1650 májusában jött Magyarországra Comenius akinek nevét a program viseli. A comeniusi pedagógiai fordulat gyökerei - az európai kultúra gyerek- és emberképe a divinum és a humánum feszültségében című előadás középpontjában az a gondolat állt hogy Comenius egész élete arról szólt: közösségét akarta tanítani és hitét vallásosságát nem hagyhatjuk figyelmen kívül pedagógiai munkásságának elemzésekor. A pedagógus a módszereken túl az értékek iránt sem lehet közömbös - hangsúlyozta Szigeti Jenő kitérve arra is hogy a felekezetmentes bibliatanítás fontos feladata (vagy kellene hogy legyen) az iskolának. tovább>>

A tanulás és a gyermek agya - a kognitív tudományok legújabb eredményei és vitái című előadásában Pléh Csaba a megismerő képességgel kapcsolatos eltérő felfogásokat ismertetett. Az egyik nézet szerint a csecsemő bizonyos felruházottságokkal indul neki a fejlődésnek. Egy másik elmélet szerint két ciklus követi egymást az emberré válásban: az első ciklusban a társas intelligencia az eszközhasználati intelligencia a természeti a kommunikációs intelligencia egymás mellett létezik mintegy külön rendszerként a második ciklusban pedig átfordíthatóvá váltak ezek az intelligenciák képessé váltunk a metaforikus gondolkodásra (metafora humor művészet). A harmadik mai felfogás szerint a szociális intelligenciának kitüntetett a szerepe az emberré válásban: a másik embert úgy képzeljük el hogy gondolatok vannak a fejében. A szociális intelligencia megjelenése 9-15 hónapos korunkban a beszéd tanulásakor válik érzékelhetővé. A tekintetek összehangolása különleges teljesítmény: a kisgyermek tudja anyja arról beszél amelyikre néz amire anyja tekintete irányul. A szándékértelmezés (mind reading) alapvető emberi tulajdonság: mindig olvasni szeretnénk mi van a másik fejében. Egy a korai idegennyelv-tanulással kapcsolatos kérdésre válaszolva Pléh Csaba annak fontosságát hangsúlyozta hogy annak személyhez kötődve szigorú kontextussal kell történnie hogy ne keveredjenek egymással a nyelvek. tovább>>

Különböző generatív képességeink (beszéd rajzolni tudás ének zenélés) segítik egymást ezek révén a személyiség az értékek a kreativitás irányában gazdagodik - ez volt a fő tanulsága Vitányi Iván mondandójának. Milyen helye van az éneknek zenének az iskolában című előadása egészében amellett érvelt hogy a "feleslegességeknek" is helyük van a pedagógiában. Az iskolai ének-zene oktatás célja nem az hogy mindenki művészi alkotói szintre kerüljön a generatív szintről. Kodály zenepedagógiája azt kívánta szolgálni hogy megőrződjön bennünk az éneklés a zenélés generatív képessége. Korunk jellegzetessége az alapvető mennyiségi változás a zeneművek hozzáférhetősége tekintetében a helyszíneket és a felvételekhez való hozzáférhetőséget a technikai lehetőségeket illetően is. Ez ki is öli a késztetést hogy magunk is zenéljünk ugyanakkor figyelnünk kell az ellenfolyamatokra is. A gitárzenekarok nagyszámú felbukkanása a hetvenes években a táncházmozgalom elterjedése e képességek meglétét továbbélését bizonyítják. A zenei mozgalmak ma is élnek a rendszerváltozással sem szűntek meg s létük nem is hazai jelenség: világszerte vannak ilyenek. Ugyanígy az is tudatosítandó hogy a néptáncmozgalomban résztvevők politikai összetétele ugyanolyan vegyes mint a társadalom egészéé. A szociológiai vizsgálatok igazolták a generatív képességek megőrződését. Kiterjedtek arra is mit tud befogadni az ember. Azt tudjuk befogadni amiről van elképzelésünk azt amit kicsit magunk is tudunk művelni. tovább>>

A Vitányi Iván előadásában megfogalmazottakra rímeltek Till Ottó nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak ma is aktív tanárnak a Gallup Akadémia második estéjén Cél vagy eszköz a zenei nevelés címmel elmondott gondolatai. A zeneiskolában zenélni tudó amatőröket s nem művészeket képeznek. A cél és eszköz hajlandó egymásba átmenni: egy hangszeren játszani megtanulni ez cél ámde a zenéléshez a hangszertanulás csak eszköz. Az eszköz amikor céllá válik az lesüllyedést jelent; a cél amikor eszközzé válik túlmutat önmagán s fölfelé irányul többletet ad. A zenetanítás egyben közösségépítés. tovább>>

A konferencia tematikájából csak látszólag lógott ki Takács György előadása. Tudástársadalom információs társadalom a kommunikációs technológiák robbanása - mire kell felkészülnie a következő generációnak címmel a nemzeti jövedelem alakulásának a hazai mobiltelefónia és a számítástechnikai cégek ugrásszerű fejlődésének számadatait ismertetve arra hívta fel a figyelmet hogy az oktatásban alapvető fontosságúvá kell válnia az információs technológia a számítástechnikai írástudás elsajátíttatásának. A számítástechnika a távközlés és az elektronikus médiumok közötti konvergencia uralkodó tendenciává vált az egyes országokban megszűnnek a monopóliumok (liberalizáció) a társadalom legkülönbözőbb területeinek működése a konvergálódó technológiára épül (információs társadalom) a piaci viszonyok áttörik az államhatárokat (globalizáció). Ahhoz hogy Magyarország versenyképes lehessen az Európai Unióban elsődleges tudatosítanunk: gyermekeinknek a magyar mellett egy másik anyanyelvet is az információs társadalom nyelvét is el kell sajátítaniuk. tovább>>

Ötvenegy iskolából és a határon túlról

A konferencia előadásaira és csoportfoglalkozásaira több vendég is érkezett a Comenius 2000 programban a Magyar Gallup Intézettel mint szolgáltató céggel együttműködő oktatási intézmények vezetőin illetve tanárain valamint a majd a Gallup szakmai irányításával ezen oktatási intézményekben tevékenykedő konzulenseken kívül. Lengyelországból és Csehországból szociológusok vettek részt a programokon és jelen volt a konferencián a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is. E szövetség - mint Ádám Zita a Gallup Akadémia egyik beszélgetése keretében elmondta - tíz éve szervezi a szlovákiai magyar pedagógusok életét állami feladatokat lát el állami jogosítványok nélkül. 1965 óta nagy figyelemmel kísérik a magyarországi pedagógiai törekvéseket s lehetőség szerint minden új törekvést átvesznek. Noha Szlovákiában nincs új oktatási törvény a szlovákiai magyar pedagógusok is készítenek pedagógiai programokat. Az ő figyelmüket is felkeltette a hatékony iskola eredményes iskola célkitűzése ezért érdeklődnek ők is a minőségfejlesztés programja iránt. tovább>>

A Magyar Gallup Intézet munkatársai bíznak abban hogy a Comenius 2000 programban pályázatot nyert 450 iskola közül annak az 51 oktatási intézménynek a pedagógusai valamint azok a minőségfejlesztési tanácsadók akik meghallgatták a keszthelyi Festetics kastélyban tartott előadásokat részt vettek a csoportfoglalkozásokon valamint a Gallup Akadémia néven indított esti gondolatébresztő beszélgetéseken eredményes munkát végeznek majd a közoktatás minőségfejlesztéséért s ebben segíti őket amit e konferencián hallottak tapasztaltak.

lrja meg nekünk véleményét a témáról!

lap tetejére