nyomtatás

Gábri Katalin

Az iskola minőségének mérése
A Magyar Gallup Intézet mérési tevékenysége a közoktatásban

A Magyar Gallup Intézet oktatási csoportjának háromévi értékelési tevékenységét eredményeit szeretnénk bemutatni az alábbiakban. A kiemelt ábrák táblázatok nem képeznek összefüggő bemutatást csak érdekességek fontosabbnak gondolt kiemelések értelmező megjegyzésekkel ellátva.

Eddigi részvételünk a közoktatási értékelésben három területre súlypontozható:

1. Fenntartói értékelések

Az iskolafenntartóknak törvényi kötelezettségük hogy rendszeresen értékeljék ellenőrizzék a fenntartásukban lévő közoktatási intézmények szakmai munkájának eredményességét. Országos értékelési rendszer hiányában ez a kötelezettségük még nagyobb hangsúlyt kap. Az ilyen típusú értékelésekhez az önkormányzati hivatalok általában sem megfelelő szakmai sem infrastrukturális feltételekkel nem rendelkeznek ezért a vizsgálatok elvégzésére megbízást adnak közoktatási szakértőknek illetve szakértőket foglalkoztató cégeknek. Ebben a minőségünkben a következő jelentősebb vizsgálatokat végeztük:

- szülői elégedettségmérés kb. 30 fenntartónál

- fenntartói értékelési rendszer kidolgozása kb. 20 önkormányzatnál

- tantárgyi tudásmérések képességvizsgálatok több budapesti kerületben illetve megyei jogú városban

- tanulási képesség vizsgálata diagnosztikus céllal néhány város minden első osztályos tanulójánál

- a tagozatos nyelvi képzés hatékonyságának elemzése egy fenntartónál

Néhány kiemelésre érdemes tapasztalat:

a) Az elégedettségmérésben országosan 35 ezer tanuló és 43 ezer szülő vett részt. Általában elmondható hogy az iskolával kapcsolatos elégedettségük az iskoláztatás előrehaladtával csökken ez a trend az iskolaváltásnál megtörik. Az elégedettség szoros kapcsolatot mutat azzal a véleménnyel amit 30 mutató mentén az adott iskola minőségéről megállapítottak.

A tanulók véleménye szerint hasznos dolgokat tanulnak az iskolában ismerik a velük kapcsolatos elvárásokat és a tanárok felkészülten járnak órára. Ugyanakkor azt állítják hogy általában nem azzal foglalkoznak amiben jók nincs sikerélményük és igen ritkán dicsérik meg őket az iskolában. A szülők elégedettek a pedagógusok elérhetőségével képzettségével előítélet-mentességével a közvetített tananyag tartalmával és szerintük gyerekeik szeretnek iskolába járni. Ezzel szemben keveslik a gyerekeikkel való személyes törődést a képességeik figyelembe vételét az iskolai munkában valamint a szülők tájékoztatását a gyerekek előmeneteléről illetve az iskolában folyó munkáról.

b) A fenntartói megrendelésre készült tudásméréseknél fontos szempont az iskolák teljesítményének összehasonlíthatósága. Az alábbi grafikon egy kerület nyolcadikos osztályainak matematika teszteredményeit mutatja százalékban. Jól látható hogy igen jelentős eltérés van az egyes osztályok teljesítménye között.

Ezeknek az eredményeknek a kialakulásában nem csak az iskolai munka játszik szerepet külső családi tényezők erősen támogathatják vagy gátolhatják a gyerekek eredményességét. Az eredmények és a szociális háttér kapcsolatának vizsgálatával (kellő számú résztvevő és megbízható elemzés esetén) a szociális háttér egyes kategóriáihoz bizonyos határok között várható tanulási eredményt jósolhatunk megadhatjuk a tudás elvárt szintjét. Az alábbi ábra a fenti teljesítményeket ezekhez a szociális háttér alapján megállapított elvárható szintekhez viszonyítja. Ezen az ábrán már nem csak azt láthatjuk hogy mely osztályok teljesítettek jól illetve gyengén hanem azt is hogy a hasonló helyzetben levő osztályokhoz viszonyítva mely osztályok eredménye jobb illetve gyengébb az elvártnál.

Az iskolai pedagógiai munka a családi szociális háttér mellett az eredményességet jelentősen befolyásoló tényező lehet még az iskolai és az iskolán kívüli ráfordítások mértéke is. Egy hatékonyságvizsgálat eredménytáblájának részletével szemléltetjük hogy az abszolút eredmények értelmezését milyen módon árnyalhatja egyéb tényezők figyelembe vétele. (Például a teszteredmények alapján létrejött "sorrend" nem egyezik meg a hatékonyság alapján kialakított sorrenddel.) Az intézményi hatékonyság megállapításakor ezért az eredményességet a szükséges ráfordításokkal vetjük össze.

2. Hozzáadottérték-kutatás

A kutatásban önkéntes alapon vettek részt a jelentkező iskolák. A mérésben összesen 60 iskolával dolgoztunk mintegy 7000 tanulóval. A minta nem reprezentatív országos standardnak nem tekinthetők az eredmények de különféle rétegzett minták kialakíthatók és rétegstandardok képezhetők az adatokból.

A mérések egyik alapelve volt hogy a tanulási eredményeken kívül a kialakított képességeket is vizsgáljuk az ismeretekről az alkalmazásra a készségekre helyezzük a hangsúlyt. A hozzáadott érték fogalmának pontosításán és mérhetőségének modellezésén túl célunk volt hogy az iskolák számára is kialakítsunk egy a pedagógiai munka fejlesztésében is használható helyi iskolai értékelési rendszert.

Másik alapelv hogy ne csak egy tanulócsoport vagy osztály legyen az elemzés tárgya hanem tanulókra szóló visszajelzéseket is adjunk ezáltal lehetővé tegyük több éven át a személyes fejlődés követését és értékelését is.

A hozzáadott érték lehetséges értelmezései közül az első a tanulók tudásának változása fejlődése. Ennek követésére az előzőekben bemutatott rendszer alkalmas. A tanulókra vonatkozó azonosítás miatt összehasonlíthatók a különböző tanévekben kapott eredmények követhető a tanulói fejlődés. Az osztályok eredményeinek elemzésekor pedig az egyes tantárgyakban a hasonló tartalmak vizsgálata biztosítja az összehasonlítás lehetőségét.

A második megközelítéshez szükség volt a tanulók tanulási-gondolkodási képességeinek vizsgálatára. Ezt adottságnak tekintve viszonyítási alapot adott az eredmények árnyaltabb értelmezéséhez. Tanulási képességeik szerint kategóriákba soroltuk a gyerekeket és egy tudásmérés során az adott képességkategória eredményeit tekintettük elvárt értéknek. Így egy osztály esetén megbecsülhető hogy a tanulók képességeikhez mérten hogyan teljesítettek illetve kimutatható hogy az iskola a képességek alapján elvárt tudáshoz mennyit adott hozzá.

A harmadik megközelítésben a tanulók szociális hátterét tekintjük viszonyítási alapnak. Kimutattuk azokat a háttértényezőket amelyek szoros összefüggésben vannak a tanulási eredményekkel és ezeket alapul véve szintén kategóriákba soroltuk a tanulókat. A hasonló szociális mutatóval rendelkező tanulók tantárgyi átlageredményeit tekintettük rétegstandardnak az adott kategóriában elvárható tanulási teljesítménynek és ezzel vetettük össze az egyes osztályok iskolák eredményeit.

3. Minőségfejlesztés

Az intézményi minőségfejlesztésben hangsúlyozzuk azt hogy a fejlesztéseknek változtatásoknak mért adatok figyelembe vételével kell történniük. Ezért a Gallup Intézet QPSA (Quality of Public Service Audit) minőségfejlesztési modelljében központi szerepet kap a mérés és a Comenius program megvalósításakor is nagy hangsúlyt helyeztünk az elégedettség- és igényfelmérésre.

Az iskolai munka céljainak meghatározásához egyrészt a szülői tanulói elvárások igények felmérésére másrészt pedig egy sokoldalú helyzetelemzésre van szükség. A pedagógiai folyamatokat a célnak való megfelelés teszi relevánssá az elért eredményeket sem önmagukban értelmezzük hanem a célok függvényében.

Az alábbiakban a helyzetfelmérés néhány tanulságos adatát mutatjuk be. Látható hogy az iskolába járási kedv is csökken az iskoláztatás előrehaladtával (egy adott iskola esetén is és a Gallup összes mérése tekintetében is) de a tanulás szeretete drámai módon változik negatív irányban:

A tanulási motivációról és a tanulásra fordított időről is tanulságos adatokat kaptunk.

Az intézményfejlesztés célja az iskola minőségének növelése. Az iskola minőségét nem egyszerűen az eredményességgel tesszük egyenlővé és nem is korlátozzuk csupán a fogyasztói elvárásoknak való direkt megfelelésre. Középpontban áll ugyan az eredményesség (de nem a szokásos akadémikus megközelítésben) de ezt az eredményességet külső és belső tényezők jelentősen árnyalják támogatják vagy gátolják. Mindezen tényezők figyelembe vételét (megismerését és a tevékenységbe való illesztését) tekintjük intézményi minőségbiztosításnak.

 

lrja meg nekünk véleményét a témáról!

lap tetejére