A humántőkét tekinti a gazdasági fejlődés alapjának az Európai Tanács 2000 márciusi lisszaboni ülésén elfogadott stratégia. Ez az ún. lisszaboni stratégia Európa jövőjének formálását mint a tudásalapú társadalom kialakítását írja le és ebben az összefüggésben fogalmazza meg az oktatás és a képzés feladatait is. Az oktatásnak és a képzésnek arra kell felkészítenie az embereket hogy képesek legyenek hozzájárulni a tudásalapú társadalom kialakításához és képesek legyenek abban élni és dolgozni.

A lisszaboni stratégia kialakítása után több uniós dokumentum számos megközelítésben tárgyalta milyen konkrét követelményeknek kell megfelelnie a következőkben az oktatásnak és a képzésnek Európában. 2002 novemberi közleményében az Európai Bizottság megismételte azt a követelményt hogy az Unió tagországaiban növekvő mértékben biztosítani kell az oktatás és képzés anyagi feltételeit. Emellett öt kérdéskör öt jellemző érték (indikátor) szempontjából vizsgálta az oktatás és a képzés minőségét a tudásalapú társadalom kialakítása szempontjából vett eredményességét az ennek biztosításához szükséges feladatokat.

Az öt kiemelt szempont az öt minőségi jellemző a következő:

Erre az öt kiemelt szempontra vonatkozóan az Európai Bizottság közleménye konkrét arányszámokat tartalmazó öt célkitűzést vázolt fel és javasolt 2003 májusában történő megvitatásra az Európai Unió Tanácsának hogy aztán ezek a célok beépülhessenek abba az előzetes jelentésbe melyet az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság készít a részletes munkaprogram megvalósításáról az Európai Tanács 2004. tavaszi ülésére. Az Európai Bizottság az általa javasolt elérendő arányszámokat az adott vonatkozásban legjobban teljesítő három uniós tagországra ("a három legjobb"-ra) valamint az Egyesült Államokra és Japánra jellemző szintek figyelembevételével alakította ki.

A fentebb említett öt célkitűzés valamelyikében a 2001-ig terjedő évtized során az 1996-2001 közötti fél évtizedben és a 2001-ben legjobban teljesítő három ország közé az Európai Unió tizenöt tagállama közül nyolc került be: Svédország Dánia Finnország Ausztria Anglia Franciaország Írország és Németország (ld. COM [2002] 629 final Annex 2.). Ezeknek az országoknak az oktatási és képzési rendszere és gyakorlata segítette leginkább azoknak a céloknak a megvalósítását melyek a következő hét évre meg kell hogy határozzák az unió tagországainak - s így értelemszerűen már Magyarországnak is az oktatásügyét.

Az Európai Unió Oktatási Tanácsa 2003. május 5.-én megvitatta az Európai Bizottság közleményében megfogalmazott javaslatot. A konkrét arányszámokat egyes esetekben módosította (a követelményszintet hol csökkentette hol megemelte) egyes részcélkitűzéseket elhagyott más esetekben pontosított konkretizált. Magyar szempontjából jelentős vonatkozása volt az ülésnek hogy ez volt az első alkalom amikor a csatlakozó államok aktív megfigyelői státussal rendelkeztek. Az ülésen hazánkat Magyar Bálint oktatási miniszter képviselte. Az új brüsszeli határozat fontos hozzájárulás az Európai Unió oktatási rendszere közös céljainak megvalósításához - az ülésen résztvevő oktatási miniszterek miniszterhelyettesek államtitkárok véglegesítették a 2010-ig terjedő időszakra szóló európai oktatási és képzési célokat az Európai Tanács Lisszabonban kialakított stratégiájának érvényesítését e téren szolgáló teendőket.

A 2010-ig megvalósítandó öt európai oktatási és képzési cél a következő:

Minthogy a fenti célkitűzésekben átlagos arányszámokról van szó természetszerűen az a követelmény is megfogalmazódott hogy az egyes kérdésekben alacsonyabb szinten álló országoknak az átlagosnál jóval nagyobb mértékben kell fejlődniük.

Budapest 2003. május

Kapcsolódó oldalak:

Műhelytanulmányok •  Oktatás főoldal •  A lap tetejére