Kajáry
Ildikó
a
budapesti Bárczi Gusztáv Óvoda
Általános Iskola
Készségfejlesztő
Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat igazgatója:
Iskolánk
melynek a Fővárosi Önkormányzat a fenntartója
értelmükben
akadályozott tanulók oktatását-nevelését látja el a korai
fejlesztéstől az óvodai nevelésen
az általános iskolai oktatáson
keresztül a készségfejlesztő speciális szakiskola befejezéséig.
Ez azt jelenti
hogy a teljes tanulói életutat lefedjük 0
éves kortól a fiatal felnőtt korig. Pedagógiai szakszolgálatként
logopédiai fejlesztés és gyógytestnevelés is működik az iskolánkban.
Tanulóink családban nevelkednek
naponta bejárnak a főváros
és az agglomeráció területéről. Az
idei tanévben 186 tanulót fejlesztünk 53 pedagógus
27 pedagógiai
munkát segítő gyermekfelügyelő és dajka
valamint 23 ügyviteli
és technikai alkalmazott közös munkájával.
Pedagógiai
munkájánkban kettős cél vezérel bennünket. Szegregált körülmények
között magas szakmai színvonalú fejlesztést kell nyújtanunk
elsődlegesen értelmileg sérült
de különböző másodlagos sérülésekkel
(mozgás
hallás
látás
beszéd
figyelem stb.) küzdő tanulók
számára
és egyúttal integrációs feladatokat is el kell látnunk:
meg kell akadályoznunk
hogy a gyerekek elszakadjanak az épek
társadalmától.
Jelenlegi
helyén
a főváros belvárosában 1980 óta működik az intézményünk.
Eredetileg csak óvodai és általános iskolai feladatokat látott
el
később azonban a szakmai igényeknek és a szülők elvárásainak
megfelelően megalakult a munkára felkészítő tagozat
majd
egy civil szervezettel
a Küldetés Egyesülettel együttműködve
megkezdődött a korai fejlesztés. 1997 óta a készségfejlesztő
speciális szakképzés és a korai fejlesztés az iskolánk alapfeladata.
A
korai fejlesztés tematikája tartalmazza a gyógyúszás
az AYRES
terápia és a konduktív pedagógia elemeit a komplex gyógypedagógiai
fejlesztési módszerek kiegészítéseként. Tantestületünk az
országban elsőként indított értelmileg középsúlyosan sérült
tanulók számára úszásoktatást
majd terápiás lovagoltatást
- előbb szakkörként
később a testnevelés tanórák keretében
-
ezek tematikája ma már főiskolai tananyag. Jelenleg a mozgás
a kézművesség
a művészeti és más tevékenységek széles skáláját
nyújtjuk szolgáltatásként tanulóinknak. Az előbb említett
úszás és terápiás lovaglás mellett lehetőséget teremtettünk
programot dolgoztunk ki egyebek között kerékpározásra
korcsolyázásra
görkorcsolyázásra
agyagmegmunkálásra
mázas és mázatlan kerámiák
készítésére
szobrászatra
kendőfestésre
üvegfestésre
üvegrogyasztásra
tűzzomán-készítésre
linómetszésre. Az országban szintén először
kezdtük tanulóinkat számítógépes ismeretekre oktatni. Jelenleg
már nemcsak a számítástechnikai szaktanteremben
hanem valamennyi
tantermünkben van számítógép. A tanulók fizikai állapotának
megőrzésére kondicionáló termet rendeztünk be. A
szakiskolai tananyag tartalmazza a háztartási ismeretek és
a szőnyegszövés ismereteinek oktatását. A 2002/2003-as tanévtől
bővült iskolánkban a szakmák elsajátításának a lehetősége.
A másodképzésen az önálló életkezdésre felkészítés ismeretei
mellett a mézeskalács-készítés technikáját sajátíthatják el
tanulóink. A rehabilitáció és az integráció céljainak megvalósítása
érdekében arra törekszünk
hogy minél több valódi munkavállalói
gyakorlatra nyíljon mód.
A fejlesztések személyi és dologi feltételeit fenntartónk
a Fővárosi Önkormányzat minden esetben támogatta. A tárgyi
feltételek biztosítása elsősorban kollégáink sikeres pályázatainak
illetve szakképzési támogatásoknak köszönhető. Támogató segítséget
nyújt a szabadidős tevékenységek megvalósításában iskolánk
alapítványa
a Humano Modo Alapítvány.
A
Comenius I. "Partnerközpontú működés" kiépítésének programjára
a a legelső alkalommal
2000-ben pályáztunk
annak a példának
alapján
hogy az intézmények minőségfejlesztése a gazdaság
és szolgáltatás terén már rég kötelező gyakorlat. Emellett
az oktatási törvény módosításába bekerült az oktatási intézmények
minőségfejlesztésének kötelezettsége. Ez a munka pedig szakértő
tanácsadóval sokkal könnyebb.
A
Magyar Gallup Intézettel a véletlen események kapcsán kötöttünk
szerződést. Sikeres pályázatunk után minőségügyi szemléletünk
kialakulásában és a program sikeres végrehajtásában hatalmas
segítséget jelentettek a Magyar Gallup Intézet szakemberei
és meghívott előadói által tartott képzések
konferenciák
és workshopok. A Gallup Minőség az Oktatásban című internetes
honlapján nyújtott információk segítettek a naprakész tájékozódásban.
Az intézményi tanácsadóként megismert kolléga
dr. Szabó Erzsébet
hozzáértése és megnyerő
lendületes személyisége nagyban hozzájárult
hogy nevelőtestületünk a program végrehajtása folyamán végig
segítette a munkát
érdeklődéssel vett részt a minőségfejlesztéssel
összefüggő értekezleteken
képzéseken
tréningeken.
Kollégáink
a pályázatot és később a programot is nagy arányban támogatták
hiszen az iskola addigi gyakorlatától sem volt idegen a partnerközpontú
szemlélet. A tantestület tagjai közül Tillingerné Sebestyén
Erika a támogató csoport vezetőjeként
Ruttkay Leventéné és
jómagam a támogató csoport tagjaiként vettünk részt a munkában.
A számítógépes munkában Somlai István segített. A tanácsadó
és a támogató csoport közös munkával az intézményi sajátosságoknak
megfelelően alakította és vezette a programot
az adminisztrációs
terhelést a feltétlenül szükségesre csökkentette. A program
sikeres végrehajtásának elengedhetetlen feltétele volt a vezetés
valós elkötelezettsége
amely természetes volt az intézmény
akkori igazgatója
Hitzingerné Klemens Lilla részéről.
A
program megvalósítása során felszínre kerülő problémák közül
kiemelném az intézményi kommunikáció hiányosságait. Az intézmény
életében viszonylag rövid idő alatt bekövetkezett nagy szerkezeti
változásokat a kommunikációs formák nem követték megfelelően.
Ennek az lett a következménye
hogy a dolgozók munkájuk értékelésének
kommunikációját nem tartották megfelelőnek. Újragondolást
igényelt a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak munkabeosztása.
Nagyobb lehetőséget biztosítottunk számukra ahhoz
hogy rugalmas
megoldásokat alkalmazzanak. Ez nagyobb felelősséget is jelentett
de egyben növelte a munkavégzés motivációját. A tanulói igények
kielégítésében fontos kérdés volt a munka átszervezése annak
érdekében
hogy a gyerekek által nagyon kedvelt külső programok
akkor se maradjanak el
ha nagyon sok kolléga hiányzik.
A
minőségi körök munkája nem érhette volna el igazi célját
ha nem érzik a program folyamán mindvégig az iskola vezetésének
teljes körű támogatását. A minőségi körök által ajánlott intézkedési
tervek megvalósítása után a mintavételes mérések egyértelműen
igazolták
hogy a szolgáltatás minőségének javulását minden
érintett partner érezte.
A
program lezárását követően az intézmény vezetőváltáson ment
át. Addigi igazgatónk
Hitzingerné Klemens Lilla nyugdíjba
vonulása előtt már tudatosan készítette elő
hogy vezetői
munkája tovább éljen. Ennek a tudatosságnak köszönhető az
intézményi munka folyamatossága. Jómagam 1986 óta dolgozom
az iskolában: először délutános pedagógusként
majd 89-től
osztályfőnökként. 1997 óta igazgatóhelyettesként szerveztem
az intézmény munkáját. 1998-ban az ELTE BTK-n felsőfokú kulturális
menedzseri
2001-ben a SZTE-n közoktatás-vezetői diplomát
szereztem.
A
Comenius program sikeres befejezése inspirálta az intézmény
vezetését és a támogató csoportot a minőségi díjak megpályázására.
2002 tavaszán sikerrel pályáztunk az OM által meghirdetett
KMD díjra
augusztusban pedig az IIASA-SHIBA díjra. A pályázatok
rendkívül sok többletmunkát igényeltek
de eredményességük
növelte az alkalmazottak önbizalmát
elkötelezettségüket az
intézmény iránt
és kedvezően hatott a légkörre.
A IIASA-SHIBA díj átadásakor dr. Shoji Shiba professzor kiemelte
melyek a legfontosabb elemek a társadalom minőségének fejlesztési
folyamatában. A díj átadása után Sugár Karolina két vonatkozásban
is példaként említette az iskola pályázatát. Az egyik az ügyfél
széleskörű értelmezése
rétegekre bontása
a másik a személyes
kapcsolattartás
amely az ideális eszköz ahhoz
hogy egyre
magasabb minőséget érjünk el.
Saját
tapasztalataim az mutatják
hogy a minőségfejlesztés új lendületet
ad az iskola munkájának. A munka folyamán vizsgálat alá kerül
az intézményi működés minden területe. Folyamatos
érdemi
kommunikáció kezdődik a kollégák között. Ha a vezetés támogatja
az intézkedési tervek megvalósítását
közelebb kerülhetünk
egy jobb szolgáltatáshoz.
Dr. Szabó Erzsébet minőségfejlesztési
tanácsadó:
Számos intézményvezető még nincs meggyőződve arról
amit a
Comenius Program olyan sokszor és nyomatékkal hangsúlyoz
hogy a minőségfejlesztési program sikerének elsődleges záloga
a vezetés maradéktalan
látványos
érezhető
kézzel fogható
elkötelezettsége a minőség iránt. A Bárczi Gusztáv Óvoda
Általános Iskola
Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és
Pedagógiai Szakszolgálat vezetése azonban már az első pillanatban
sugározta azt a szándékot
hogy minden áldozatra kész azért
hogy siker koronázza a Program bevezetését. Nem ismert lehetetlent
még kérni sem kellett
és minden feltételt megteremtett
ami
a munkát előbbre vihette
pedig ez gyakran nem kis áldozattal
járt. A szó és a cselekedet mindig egybeesett
elismerték
az embereket
akik szívvel-lélekkel dolgoztak a megvalósításon
s így természetesen a tantestület mind nagyobb része kívánkozott
önként a munkálkodók közé.
Az
iskolának a Comenius-programban végzett munkája leginkább
abban eredményezett változást
hogy az emberek fokozatosan
megnyíltak egymás felé
jobban megismerték egymást
megszerették
és értékelték a másik munkáját
személyiségét. Lényegesen
megváltoztak az emberi kapcsolatok
más megvilágításba kerültek.
Jelentősen javult a kommunikáció
az információáramlás
az
egy nyelven beszélés. Új értékeket fedeztek fel egymásban
erősödött a motiváció
nőtt az igény a minőségibb partnerkapcsolatok
iránt.
A minőségfejlesztésben közvetlen szerepet vállaló pedagógusok
és a tantestület többi tagja között a minőségfejlesztési munka
során nagyszerű
korrekt munkakapcsolat alakult ki. Voltak
persze viták nemegyszer - úgy gondolom
ez természetes és
szükséges is -
ezek a viták azonban előre vittek
mert soha
nem személyek ellen
hanem az eredmények érdekében szóltak.
A Támogató Csoport képes volt megláttatni a közös célt
a
közös érdekeket s a megoldáshoz vezető utat.
Amikor
mint minőségfejlesztési tanácsadó először beléptem az intézménybe
azzal a gondolattal tettem ezt
hogy itt most nem egy intézetet
fogadnak
nem a Gallup Intézetet fogadják
hanem engem kell
elsősorban elfogadniuk. Erre az első találkozásra kell talán
a legjobban felkészülni
mert az összes többi erre épül. Tőlem
várták a biztatást
kételyeikre a meggyőzést
kétségeikre
a megoldást. Azon az első találkozáson már eldőlt a siker
mely a KMD-t és a SHIBA díjat hozta.
Tanácsadói
munkám során mindig abban igyekeztem a segítségükre lenni
amiben arra a legnagyobb szükségük volt. Ehhez elengedhetetlen
volt
hogy nyitott szemmel és szívvel
halló fülekkel járjak
köztük. Itt is meg kellett látni az ok-okozati összefüggéseket.
Nem biztos
hogy mindig az a probléma
amit szavakba öntenek
hanem inkább az
ami a szavak mögött
a gesztusokban rejlik.
Időnként egy lelkesítő szó
máskor egy jó módszertani ajánlás
néha egy őszinte elismerés lendíti tovább a dolgokat. Mindenben
segítettem
amiben lehetőségem volt
de semmiben nem döntöttem.
Az nem az én dolgom
s nem az én felelősségem.
Más
iskolák számára csak azt tanácsolhatom
hogy e kiváló eredményt
elért
elismerést szerzett iskola gyakorlatából vegyék át
azt a magas szintű elkötelezettséget
amely az intézmény vezetéséből
sugározva felizzította az egész testületet.
(2002.
október 25.)
lap
tetejére