nyomtatás

Gallup vizsgálat a pedagógiai minőségértékelés mai helyzetéről

Összefoglaló kutatási jelentés

 A kutatás célja az volt hogy megismerjük illetve feltárjuk:

• Milyen értékelési ellenőrzési és minőségbiztosítási tevékenység folyt az utóbbi években a magyar iskolákban és óvodákban az értékeléssel ellenőrzéssel és minőségbiztosítással kapcsolatos jelenlegi tevékenységek feltérképezése az intézményekben.
• Hogyan értékelik a pedagógusok ezen tevékenységek szerepét funkcióját és jelentőségét a közoktatás egészén belül illetve hogyan látják értékelik ezen tevékenység szerepének visszaszorulását az utóbbi években.
• Milyen attitűdjei véleményei vannak a magyar pedagógusoknak az értékelési ellenőrzési és minőségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatban.
• Milyen ismeretei vannak a magyar pedagógusoknak az értékelési ellenőrzési és minőségbiztosítási tevékenységgel illetve az Oktatási Minisztérium ezen a téren tervezett lépéseivel kapcsolatban.
• Az értékelés ellenőrzés és minőségbiztosítás fejlesztésére vonatkozó központi törekvések támogatottsága a pedagógusok körében.
• Hogyan látják a pedagógusok mik legyenek az értékelés ellenőrzés és minőségbiztosítás kulcsmozzanatai és súlyponti elemei.

A kutatás legfontosabb megállapításait az alábbiakban foglaljuk össze:

Az értékelés ellenőrzés szerepe és megítélése

A pedagógusok 62%-a szerint romlott a pedagógusok munkáját segítő rendszeres külső értékelés és ellenőrzés helyzete az iskolákban óvodákban. Azok aránya akik szerint ez javult mindössze 35% (a pedagógusok 3%-a nem válaszolt a kérdésre).

A pedagógusok 78%-a úgy érzékeli hogy az értékelés ellenőrzés az utóbbi 9-10 évben visszaszorult a magyar közoktatásban. Ezzel ellentétes véleménye illetve tapasztalata csak 20%-nak volt (nem válaszolt a kérdésre a pedagógusok 2%-a).

Azt hogy az értékelés ellenőrzés szerepe visszaszorult a magyar közoktatásban a pedagógusok 81%-a szerint negatív hatású volt a magyar közoktatásra nézve és csak 14% tartja ezt üdvözlendő pozitív fejleménynek. Az intézmény-vezetők és helyetteseik körében már 87% azok aránya akik szerint az értékelés ellenőrzés szerepének visszaszorulásának hatása negatív volt de a beosztott pedagógusok 76%-a is osztja ezt a véleményt.

A pedagógusok 59%-a szerint az értékelés és ellenőrzés szerepének visszaszorulása kedvezőtlenül hatott a pedagógus pálya társadalmi presztízsére is 48%-uk szerint az iskolákban óvodákban folyó szakmai pedagógiai munka színvonalára is kedvezőtlenül hatott ez a folyamat sőt ugyancsak 48%-uk szerint a közoktatás anyagi finanszírozására is kedvezőtlen hatása volt. Azt hogy az ellenőrzés értékelés háttérbe szorulásának pozitív kedvező hatása volt a fenti dolgokra a pedagógusoknak kérdésenként mindössze 3-3 százaléka mondta; a többiek nem érezték eléggé kompetensnek magukat hogy ezeket a kérdéseket megítéljék

Az értékelés és ellenőrzés jelenlegi helyzete a magyar közoktatásban

Az intézményvezetők válaszai alapján a magyar közoktatási intézmények kereken 60%-ában volt valamilyen külső szervezet által végzett értékelés ellenőrzés az utolsó három évben. Ez egyúttal azt jelenti hogy 10 intézmény közül 4-ben az elmúlt három évben semmifajta független értékelése nem történt az ott folyó munkának és gazdálkodásnak.

A középiskolák 75%-ában az általános iskolák 60%-ában ellenben az óvodáknak csak 44%-ában volt külső értékelés az elmúlt három évben.

A fővárosi intézmények 82%-ában a vidéki nagyvárosok intézményeinek több mint kétharmadában a kisközségek iskoláinak és óvodáinak ellenben csak kevesebb mint egyharmadában volt bármifajta külső értékelés ellenőrzés.

Az önkormányzati intézmények 20%-ában az utóbbi 10 évben nem volt semmilyen külső az intézménytől független értékelés vagy ellenőrzés. Az önkormányzati intézmények további 20%-ában volt ugyan külső értékelés de azt nem az önkormányzat megbízásából végezték.

Az értékelés ellenőrzés jellegére vonatkozóan árulkodó az hogy a fenntartói értékelések ellenőrzések alkalmával 87%-ban értékelték a gazdálkodással kapcsolatos szabályok betartását; 78%-ban a törvényességi előírások betartást; de mindössze 38%-ban történt meg a pedagógiai munka szakmai értékelése

A fenntartó önkormányzatok ellenőrző értékelő tevékenysége tehát az esetek legnagyobb részében kizárólag a gazdálkodásra és a törvényi előírások betartására szorítkozik.

Az önkormányzatok az ellenőrzést értékelést gyakorta olyan eszközként használják amely idegen az értékelés eredeti alapvető céljától és funkciójától sőt nem ritkán a retorzió eszközeként használják.

Az ellenőrzések értékelések 26%-ában szerepet játszott az hogy átszervezést készítettek elő 18%-ában az hogy pedagógus-elbocsátásokra készültek 11%-ában az hogy intézménybezárásokat tervezett az önkormányzat.

Az ellenőrzések értékelések 6%-ban az volt a kiváltó ok hogy az intézményvezetőnek megromlott a kapcsolata a fenntartóval 4%-ban pedig az játszott szerepet hogy szülői megkeresés történt a fenntartó felé.

Az önkormányzatok értékelő ellenőrző tevékenységének hatékonyságáról sokat elárul az is hogy az intézményvezetők szerint az önkormányzati értékelések ellenőrzések 62%-ban nem volt semmilyen következménye az értékelésnek az iskola szintjén.

Azon intézményvezetőknek 41%-a ahol egyáltalán volt önkormányzati fenntartói értékelés azt mondta hogy elégedetlen a fenntartó önkormányzat értékelő ellenőrző tevékenységével.

Információk és vélemények a közoktatásban tervezett értékeléssel és minőségbiztosítással kapcsolatban

A beosztott pedagógusok 49%-a az intézményvezetőknek és helyetteseiknek pedig 76%-a mondta azt hogy már találkozott a különböző minőségbiztosítási kezdeményezésekkel elméletekkel a szakirodalomban továbbképzéseken.

Az intézményvezetőknek 95%-a a beosztott pedagógusoknak pedig 70%-a hallott róla hogy az Oktatási Minisztériumban megkezdődött az értékelés minőségbiztosítás rendszerének kialakítását célzó munka.

Arról hogy elkészült a közoktatás területén végzendő értékelés minőségbiztosítás stratégiájának terve az intézményvezetők kétharmada (65%) a beosztott pedagógusoknak pedig egyharmada (34%) tudott. (Ezeknek a válaszoknak az értékelésekor mindenképpen figyelembe kell venni hogy az Oktatási Minisztériumnak a minőségbiztosítással kapcsolatos tájékoztatója a vizsgálat idején már megérkezett az iskolákhoz.)

Az intézményvezetők és helyetteseik 90%-ának a beosztott pedagógusok 77%-ának az a meggyőződése hogy növelni kell az értékelés ellenőrzés és a minőségbiztosítás súlyát a magyar közoktatásügyben. Ezzel ellentétes véleménye a beosztott pedagógusok 19%-ának és az intézményvezetők 9%-ának volt (a többiek - 1% illetve 4% - nem válaszoltak a kérdésre)

A pedagógusok meghatározó többségének értékelése és várakozása szerint az értékelés ellenőrzés minőségbiztosítás szerepének növelése a magyar közoktatásban előnyös lenne a közoktatásban érdekelt valamennyi szereplőnek.

előnyös lenne
a központi oktatásirányítás számára 86%
az iskolákban óvodákban dolgozó pedagógusok számára 85%
az egész magyar társadalom számára 83%
az iskolák óvodák igazgatói intézményvezetői számára 81%
a fenntartó számára 81%
a helyi társadalom számára ahol az iskola óvoda van 78%
a szülők számára 73%

Az intézményvezetőknek és helyetteseiknek csaknem négyötöde (79%-a) a beosztott pedagógusoknak pedig 70%-a úgy véli hogy az iskolától óvodától független külső értékelés nem sértené a tanárok és az óvodapedagógusok pedagógiai szabadságát. Ezzel ellenetétesen vélekedik az intézményvezetők 16%-a és a beosztott pedagógusok 22%-a.

Az intézményvezetőknek és helyetteseiknek 87%-a azt mondta hogy ő szívesen venné ha külső szakértők rendszeresen értékelnék az iskolája óvodája munkáját. A beosztott pedagógusoknak is négyötöde (80%) azt mondta hogy ő szívesen venné az ílyen jellegű értékelést. Az intézményvezetőknek csak 10%-a a beosztott pedagógusoknak pedig 16%-a ódzkodik attól hogy intézményét külső szakértők értékeljék.

Az intézményvezetőknek és helyetteseiknek 60%-a a beosztott pedagógusoknak pedig kereken 40%-a azt mondta hogy ő személy szerint is szívesen bekapcsolódna iskoláján belül a minőségbiztosítással összefüggő munkába.

Ami a pedagógusok számára fontos az értékeléssel minőségbiztosítással kapcsolatban

Megkértük a pedagógusokat arra hogy 27 olyan szempontot amelyeket az értékelés ellenőrzés minőségbiztosítás során figyelembe lehet venni egyenként értékeljenek aszerint hogy szerintük ezek mennyire fontosak az értékelési és minőségbiztosítási tevékenységek során.

A pedagógusok a következő hat szempontot tartották a legfontosabbnak:

• Mennyire gyermekközpontú az intézményben folyó pedagógiai munka
• A vezetés elkötelezettsége a minőségi munka iránt
• Milyen az intézmény irányításának minősége
• Milyen mértékű a pedagógusok elkötelezettsége az intézményi célok elérésében
• A konkrét helyi körülményekhez és feltételekhez képest mennyire teljesít jól az iskola óvoda (pedagógiai hozzáadott érték)
• Az intézményben folyó munka megfelel-e a fenntartó által elfogadott nevelési- illetve pedagógiai programnak

A második hatos csoportba a következő szempontok kerültek:

• Milyen a pedagógusok képzettsége
• Megvannak-e az intézményben a jogszabályok által előírt dokumentumok
• Milyen az óvoda iskola mint munkahely minősége hangulata
• Milyen a nevelési programok ill. a pedagógiai program és a helyi tanterv
• Milyen az intézmény gazdálkodása
• Milyen az intézmény felszereltsége és állapota

Világosan látszik hogy a pedagógusok egészen más szempontokat tartanak fontosnak mint amikre az eddigi fenntartói önkormányzati ellenőrzések legnagyobbrészt irányultak.

Az is jól látszik hogy a magyar pedagógus-társadalom szemléletmódja tehát az amit a pedagógusok fontosnak tartanak a minőségbiztosítással kapcsolatban nagyon közel van ahhoz a szemléletmódhoz ahogyan a legkorszerűbb minőség-menedzselési iskolák megközelítik a minőséget.

Arra is megkértük a pedagógusokat hogy az Oktatási Minisztérium minőségbiztosítással kapcsolatos elképzelései közül válasszák ki azokat amelyek számukra a legszimpatikusabbak a leginkább elfogadhatóak. A pedagógusok számára a minisztérium tíz felkínált terv-eleme közül a következő három volt a legvonzóbb:

Szakmai továbbképzéseket kívánnak biztosítani a pedagógusok számára a helyi minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének támogatására

Az intézményeket ahhoz a társadalmi közeghez környezethez viszonyítva is tervezik értékelni amelyben az iskola működik

Szakmai segítséget kívánnak nyújtania fenntartók számára a helyi intézmények illetve intézményrendszer szakmai alapú értékeléséhez

Eredményeink arra utalnak hogy a pedagógusok meglepően korszerű látásmóddal meglehetősen nagyfokú nyitottsággal és pozitív várakozással tekintenek a minőségbiztosítással kapcsolatos központi kezdeményezésekre

A vizsgálat jellege időpontja a kutatáshoz használt minta

A Magyar Gallup Intézet a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma megbízásából 1999. április 6. és 16. között személyes megkérdezéssel kérdőíves közvélemény-kutatást folytatott az ország pedagógusai körében.

A megkérdezett pedagógusok száma 1979 fő volt.

A vizsgálatot 120 óvodában 286 általános iskolában és 119 középiskolában végeztük. Egy-egy óvodában 3-3 egy-egy iskolában pedig 4-4 pedagógussal készült interjú. Minden intézményben 1-1 interjú az intézményvezetővel (vagy a vezető elérhetetlensége estén) annak helyettesével készült.

A vizsgálatba bevont intézményeket véletlenszerűen választottuk ki az ország összes óvodáját és iskoláját tartalmazó listából. A vizsgálatba bevont óvodák és iskolák az intézmény székhelyének településtípusa a regionális lefedettség és az intézmény típusa szerint reprezentálták az ország összes óvodáját és iskoláját.

Az iskolák székhelyét tekintve a következő táblázat nyújt eligazítást. Ebből is jól látszik hogy a használt minta kellően átfogta a legkisebb települések intézményeit is.

A megkérdezett pedagógusok összetétele a következő táblázatból követhető nyomon.

A kérdezett pedagógusok neme

1 - férfi 21%
2 - nő 79%

A kérdezett pedagógusok legmagasabb iskolai végzettsége

1 - egyetem 26%
2 - főiskola 72%
3 - nem felsőfokú végzettség 2%

A kérdezett pedagógusok pozíciója az iskolában

1 - igazgató 24%
2 - igazgatóhelyettes 9%
3 - munkaközösség vezető 20%
4 - beosztott pedagógus 47%

A minta úgynevezett sztenderd hibája az egész mintára vonatkoztatva kisebb mint + 2 2 %. Ez azt jelenti hogy az általunk közölt adatok a csak ennél kisebb mértékben térhetnek el attól az eredménytől amit abban az esetben kaptunk volna ha minden egyes magyar pedagógust megkérdeztünk volna. Mindazonáltal ezen a hibahatáron belül is az általunk közölt értékek valószínűsége a legnagyobb. Ott ahol a mintát az elemzés során több alcsoportra bontottuk természetesen - az alcsoport nagyságától függően - ennél nagyobb statisztikai hibahatárok is előfordulhatnak.

lap tetejére