nyomtatás

Matematika képességmérés Óbudán

A Magyar Gallup Intézet felkérést kapott Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatától helyi közoktatási fenntartói értékelési rendszer kidolgozására. Az elkészült dokumentumban olyan rendszert terveztünk meg amely felhasználja az eddigi mérések eredményeit a további méréseknél sokoldalúságra törekszik lehetőséget teremt a fejlődés bemutatására és az egyes intézmények értékelésénél figyelembe veszi az iskolák körülményeit a tanulók szociokulturális hátterét is.

A rendszer megvalósítása első lépéseként 2000 májusában a Pedagógiai Szolgáltató matematika és magyar nyelv tantárgyi méréseket bonyolított a kerület általános iskoláiban a Magyar Gallup Intézet pedig szülők és diákok iskolával kapcsolatos elégedettségmérését valamint negyedik évfolyamos tanulók matematikai képességeinek vizsgálatát végezte el.

A mérés célja tartalma

A matematikai képességmérés célja a tanulók tájékozottságának matematikai-gondolkodási készségeinek értékelése volt. Nem konkrét tantárgyi tudást mértünk hanem olyan készségeket képességeket amelyek az alsó tagozatos matematikaoktatás által is fejlődhettek és amelyek segíthetik a tanulókat a további matematikai tananyag elsajátításában. Ilyenek voltak például: a törtfogalom értelmezése számolási és valószínűségi becslés a szimmetria és az egybevágóság felismerése szabályfelismerés logikai következtetés.

A mérés eredményei tehát nem elsősorban az alsó tagozatos matematikatudást mutatják inkább bizonyos képességfejlesztési eredményeket valamint előrejelzést adnak a további matematika-tanulási eredményességre. Egy több területen is jó képességeket mutató osztály később nyilván könnyebben tud kimagasló eredményeket elérni mint egy gyengébb képességű és ugyanannak az eredménynek az elérése különböző erőfeszítést igényel tanártól diáktól egyaránt. Némiképp leegyszerűsítve azt is mondhatjuk tehát hogy egy később (például két év múlva) lebonyolítandó tudásmérés eredményeit összevetve a mostani képességmutatókkal adhatunk becslést arra mekkora a két év alatt "hozzáadott érték" a tanulók tudásában.

Az eredmények

A vizsgálatban a III. kerület 23 általános iskolájának 52 negyedik évfolyamos osztálya vett részt összesen 1139 tanulóval.

Az eredményeket tanuló osztály- és iskolaszinten határoztuk meg. A magyarországi szokásoknak megfelelően az egyes iskolák teljesítményét nem nevesítve hozzuk nyilvánosságra minden intézmény megtudhatta azonban a kerületi átlagot és azt hogy az ő intézményük milyen eredményt ért el. Az egyes osztályok teljesítménybeli eltéréseit ábránk szemlélteti. Vízszintes vonallal jelölve a kerületi átlag szerepel a kis négyzetek az egyes osztályátlagokat jelölik a belőlük kiinduló szakaszok pedig az osztály teljesítményének szóródását jelzik. (Azokban az osztályokban ahol rövidek ezek a szakaszok sok hasonló képességű tanuló van ahol pedig hosszabbak ott igen változatos a tanulók képességszintje.)

Láthatóan igen nagyok az eltérések az egyes osztályok átlag-teljesítményében és a tanulók képességeinek differenciáltságában is. Számszerűen a legalacsonyabb osztályátlag 52%-os a legmagasabb pedig 97%-os teljesítményt jelent. (A matematikai képességek tekintetében leghomogénebb osztályban a tanulók teljesítménye közötti átlagos eltérés mindössze 6% a legszélesebb képességszint skálán mozgó osztályban pedig 34%.)

A vizsgálat módszere

A méréshez az IEA (The International Association for the Evaluation of Educational Achievement) feladatbankjában szereplő feladatokat választottunk mert ezekkel a feladatokkal már 1995-ben nemzetközi (TIMSS) és magyarországi (Monitor) mérés is történt ezért a feladatok rendelkeznek mind nemzetközi mind magyar standardokkal. A kiválasztott feladatokból két tartalmilag és nehézség szerint is ekvivalensnek szánt feladatlap készült. Nehézség tekintetében a két változat hasonlónak bizonyult ezért az eredmény-adatok összevonhatóak. A mérésbe vont feladatok esetében tehát a nemzetközi teljesítmény 58% a magyarországi 60% az óbudai pedig 76.5%.

Az eredmény igen kedvező az óbudai iskolákra nézve. Az összehasonlítással azonban óvatosan kell bánnunk mert a mérés célja nem a korábbi mérés megismétlése volt ezért nem is pontosan olyan körülmények között történt mint a régi vizsgálat és ez a körülmény befolyásolhatja az eredményt. Az óbudai fenntartói értékelési rendszer adatbázisában viszont olyan fontos kiinduló adatokhoz jutottunk amelyeket a már elvégzett és a későbbi mérések esetén is sokoldalúan tudunk összehasonlító elemzésekben felhasználni.

lap tetejére