nyomtatás

Digitális tanulás

Összefoglaló Thomas G.Layton cikkéből

A CyberSchool az első internet-alapú középiskolai távoktatási program szellemi atyja Thomas G. Layton arról ír cikkében milyen is lesz a 21. század digitális gyermeke. Hogy ez miért fontos? Amikor a jövő iskoláit tervezzük tudnunk kell kik is járnak majd oda. Layton szerint a jövő iskolájának tervezésénél nem a mából kell kiindulni hanem abból hol akarunk majd lenni és szerintünk hol leszünk majd akkor.

Layton leírja milyen a "digitális gyerek" aki a digitális világba születik bele ebben a világban éli le életét és nem is ismeri azt a világot amikor a számítógépek még nem tartoztak magától értetődően a mindennapokhoz vagy amikor nem volt megszokott a világ folyamatos változása vagy nehéz volt hozzájutni az információkhoz vagy olyanokkal kommunikálni akik nem voltak földrajzilag közel hozzánk. Ezeknek a gyerekeknek a szülei is még másik világban éltek.

A digitális gyerek ideje nincs határozottan megbontva munka tanulás és játék között. Mindezek a tevékenységek átfedik egymást s egyben a gyerek és a szintén digitális világban élő és dolgozó szülő igényeihez igazodnak. A helyszín is ezekhez az egyéni igényekhez igazodik. A gyerek nem csak az iskolában tanul s otthon nem csak játszik. A tanulás a munka a játék mindenütt megtalálható.

A tevékenységek már nem kötődnek időhöz és helyhez nehéz lenne meghúzni a határvonalat a tanulás a munka és a játék között. Ahogy a 20. század iskolái tükrözték a 20. század felnőtteinek munkáját úgy a 21. század iskoláiban is a 21. század felnőtt munkarendszere jelenik meg - írja Layton. A digitális szülő pedig otthon dolgozik függetlenként vagy könnyen változtatja munkáját pályáját.

A digitális gyerek számára a kapcsolatok a legfontosabbak ezek alakítják egzisztenciáját. Természetesen ezeknek a kapcsolatoknak már nincsenek földrajzi határai és sem az életkorbeli a kulturális vagy a vallási különbségek sem az anyanyelv nem befolyásoló tényezők. Ez Layton szerint azért is fontos mert a digitális gyereknek amikor felnő korban vallásban társadalmi helyzetben anyanyelvben eltérő emberekkel kell majd együtt dolgoznia s munkatársai a világ bármely táján élők lehetnek.

A digitális gyerekek számára a technológia fejlődése nem újdonság. Könnyen megszokják az újításokat s megtanulják hogy a technológiai újítások hogyan válhatnak előnyössé számukra. Egyben sokkal türelmesebbek is szüleikkel akik még nem a digitális világban nőttek fel s nem fogják fel olyan gyorsan az újítások jelentőségét nem tudnak gyorsan alkalmazkodni az új technológiákhoz. A 21. század gyermekei a szerző szerint függetlenebbek intellektuálisan nyitottabbak toleránsabbak és kalandvágyóbbak mint szüleik.

Ahogy Layton leírja a tanulás is máshogy folyik a digitális világban. A gyerekek nem egyedül tanulnak hanem megosztják egymással véleményüket ez már nem számít puskázásnak csalásnak hanem alapvető kritériuma a tanulásnak. Ők csak azt tanulják meg amire szükségük van s megkülönböztetik a fontos információkat a kevésbé fontosaktól. Problémák megoldásán fáradoznak projekteket dolgoznak ki és valósítanak meg. Tudják hogy bár van is amit ha most megtanulnak később is hasznosítani fogják mégis az információk jelentős részénél fennáll annak az esélye hogy holnapra már használhatatlan lesz.

Nos mit várnak ezek az emberek az oktatási rendszerüktől? Nagyjából azt amit a mai szülők és gyerekek - csakhogy digitális változatra s nem a 20. századi kiadásra van szükségük. - mondja Layton.

Ezek a gyerekek is azt várják az iskolától hogy készítse fel őket az életre. Azonban ezt egy folyamatosan változó világban ahol fejleszteniük kell tanulási módszereiket meg kell tanulniuk hogyan kezeljék az információt hogyan különböztessék meg mi fontos és mi nem. Az iskoláknak olyan munkakörökre tevékenységekre feladatokra kell felkészíteniük a diákokat amilyenek akkor még nem is léteznek.

A digitális gyerekeknek képességeket kell megtanulniuk: olvasni írni folyékonyan beszélni kommunikálni koncentrálni gondolatokat megérteni információkat megkülönböztetni kell tudniuk. Emellett tisztában kell lenniük azzal hogyan különböztessék meg a hasznosat a használhatatlantól a minőséget a bóvlitól az igazságot a propagandától s mindezt gyorsan és folyamatosan.

A digitális világ rugalmasságot vár el az iskolától ahol a szülők széles választékból egyéni igényeik szerint alakíthatják gyermekük oktatását. Itt már nem az iskola diktál meghatározott osztályokkal tagozatokkal hanem a szülő aki kiválasztja a neki szükséges szolgáltatásokat a helyi közösségben vagy az internet társadalomban. A digitális gyerek megkapja amire szüksége van.

Layton szerint a digitális közösség számára az oktatás minősége mindennél fontosabb tagjai tudják hogy a kiváló oktatás a digitális világ virágzásának kulcsa.

Az eredeti teljes angol szöveg:
Thomas G. Layton: Digital Learning
Electronic School 2000. szeptember
http://www.electronic-school.com/2000/09/0900f1.html

lrja meg nekünk véleményét a témáról!

lap tetejére