nyomtatás

egy oktatásminőséggel foglalkozó kutatás tanulságai...

"Világklasszis" iskolák

Richard M. Haynes és Donald M. Chalker az amerikai Észak-Karolina állam egyik egyetemének (Western Carolina University Cullowhee N.C.) professzorai kutatásaik során több ország oktatási rendszerét vizsgálták meg választ keresve arra a kérdésre milyen jellemzőkkel rendelkezik egy "világklasszis" iskola és mennyiben térnek el ezektől az amerikai iskolák. A vizsgálatban részt vevő országokat különböző szempontok alapján választották ki így például Németországot azért mert ők rendelkeznek Európában a legproduktívabb munkaerővel Franciaországot pedig mert a leggyakrabban a francia iskolarendszert próbálják lemásolni más országok. A különböző országok adatainak 35 változó szerinti összehasonlításával olyan jellemzőket próbáltak meghatározni amelyekkel az oktatás színvonala mérhető és amelyekkel meg lehet állapítani milyennek kell egy "világklasszis" oktatási rendszernek lennie.

Kiderült hogy az országokban különböző - legtöbbször téves elképzelések - alakultak ki arról milyen a másik ország iskolája hogyan élnek ott a diákok. Az amerikai pedagógusok sokszor mondják például hogy a japán diákok akkora nyomás alatt vannak hogy feltűnően nagy az öngyilkosságok aránya. Az igazság azonban az hogy az iskolás korú gyerekek között Japánban feleannyian követnek el öngyilkosságot mint az Egyesült Államokban.

A kutatók kiemeltek néhány nagyon fontos szempontot melyekkel el lehet kerülni a téves elképzelések kialakulását és melyek tanulmányozása hozzájárulhat egy eredményes oktatási rendszer kialakításához. Elsőként az egységes szigorú nemzeti tanterv kidolgozását említik mely Kanadát és az Egyesült Államokat kivéve minden vizsgált országban megtalálható. Míg egyes országok négy-öt akadémiai tantárgyat oktatnak középiskolában addig egy tipikus amerikai tanterv majdnem 40 százalékát a nem akadémiai tárgyak teszik ki mint például az autóvezetés. Emellett egyedül az amerikai gyerekeknek nem biztosított a rendszeres oktatás bármilyen morális vallási vagy értékítélettel kapcsolatos témakörben. A nemzeti tanterv kidolgozása lehetővé tenné hogy ebben a mobil világban a sokszor költöző gyerekek mindenütt ugyanazzal a követelményrendszerrel találkozzanak. Az sem mindegy hogy a bruttó hazai termék hány százalékát költi egy ország az oktatásra és hogy ez az összeg hogyan oszlik meg. Az amerikai oktatásra például átlag felett költenek de ha jobban megnézzük hogy mire kiderül hogy a költségek nagy része a futball csapatokra és a zenekarokra megy el. Az iskolában és a házi feladatokkal eltöltött idő nagy különbségeket mutat országonként. A legkevesebbet 180 napot az amerikaiak és a franciák járnak évente iskolába ami a 13 év iskolába járást tekintve több mint egy évvel kevesebb az átlagosnál. Egyre kedveltebbé válik a korai gyerekkori oktatás a francia gyerekek majdnem 100 százaléka már 3 éves korában valamilyen oktatásban részesül.

A világszínvonalú iskolák osztályai nagyobb létszámúak. Korea nyolcadikosainak 93 százaléka 41 fős vagy nagyobb csoportba jár. Az alacsony létszám a kutatók szerint nem elvetendő amennyiben a kis csoportok nem a diákok fegyelmezetlenségének eredményei. A kutatók szerint azért van egyes országokban lehetőség nagy létszámú osztályokban gondolkodni mert a diákok sokkal fegyelmezettebbek jobban odafigyelnek. Ezek a diákok kikapcsolják a televíziót ha meg kell írni a házi feladatot. Míg egyes országokban házi feladatokkal növelik a tanulással töltött időt addig az amerikai szülők elvetik ennek még a gondolatát is és az amerikai tanárok nincsenek kiképezve arra hogy rendszeres házi feladatokkal traktálják a diákokat.

Nem elhanyagolható szempont az iskolák menedzselése a stratégiai tervezés a vezetés sem. Bár a "világklasszis" iskolák segítséget kapnak nemzeti intézményektől az igazgató általában a tanárok közül kerül ki és legtöbbször folytatja az oktatást is. Ezek a vezetők nincsenek kiképezve a vezetői feladatok ellátására csak hivatalba lépésükkor kezdik kiképezni őket. Az amerikai tanárokat már előre felkészítik esetleges igazgatói tevékenységeik elvégzésére ami a kutatók szerint egy követendő gyakorlat.

Vannak országok ahol sokkal nagyobb tisztelet övezi a tanárokat mint másutt. Így például Taiwanban a szeptember 29-e a tanárok napja nem kell a tanároknak jövedelemadót fizetni és státuszszimbólumnak számít ha valakinek tanár a szomszédja. A magas színvonalú oktatással rendelkező országokban a tanárok tisztelete a tanulás szentesítése és a szülők és a közösség elkötelezettsége egy egészséges motivációt ad a diáknak. Míg az Egyesült Államokban és Kanadában azokat a gyerekeket akik tanulás helyett a többiek zavarásán fáradoznak külön osztályokba teszik addig más országok az elkülönítés helyett a szigorú oktatási nevelési etikát (a tanulás "szentesítése" a tanárok tisztelete a szülők és a közösség bekapcsolása a diákok oktatásába nevelésébe) alkalmazzák. Ez a szülők oktatásba való bekapcsolódásával kezdődik. A kutatások szerint azok a gyerekek akiknek a szülei rendszeresen részt vesznek a szülői értekezleteken iskolai ünnepségeken jobban motiváltak és jobban teljesítenek mint mások. Az iskolák ugyan nem felelősek a szülők magatartásáért de ösztönözhetik őket és kialakíthatnak olyan programokat melyekkel bevonják őket gyermekeik oktatásába.

Nem lesz könnyű világszínvonalú oktatási rendszert kialakítani de az már egy jó jel hogy az Egyesült Államokban elismerik hogy szükség van rá. Ugyanúgy ahogy a jó tanárok átveszik kollégáik legjobb ötleteit úgy az igazgatóknak is fel kéne használniuk a világ jó ötleteit. - mondják a kutatók.

Világszínvonalú ötletekre van szüksége? Ezek az országok a legjobbakat kínálják:

Kanada: A pályakezdő tanárok 5 évet tanulnak mielőtt belépnek egy tanterembe. Speciális ismeretekkel rendelkező tanárokat az iskolák szükségleteihez igazodva foglalkoztatnak és ők tanítással és a diákok támogatásával segítésével töltik idejüket nagyon keveset kell a papírmunkával törődniük.

Franciaország: Már első osztálytól kezdve írnak esszéket. A francia diákok több házi feladatot készítenek és kevesebbet néznek tévét mint bármely más ország diákjai.

Németország: Ennek az országnak van valószínűleg a legjobb szakmai képzése a világon. A vállalkozások az oktatásba való befektetést a következő munkaerőbe való befektetésként tekintik. A középiskolások 60 százalékát iratják be szakmai oktatási programokra ahol általában hetente egy-másfél napot töltenek az iskolában és a hét többi részét a munkahelyen egy szakember felügyelete alatt aki kapott némi pedagógiai képzést is. A német iskolák másik jellegzetessége hogy a legtöbb helyen megspórolják a menza költségeit azzal hogy a fiatalabb diákokat hazaküldik ebédelni és az idősebbeknek megengedik hogy vigyenek magukkal ennivalót vagy elhagyhatják az iskola területét ebédidőben.

Nagy-Britannia: Anglia az elmúlt években a helyben kidolgozott tantervekről és szintfelmérésről áttért a nemzeti tantervre és szintfelmérésre. Ebben kivételt képez a hittanórák tanterve amelyet még mindig helyileg dolgoznak ki. A szülők kérhetik gyermekük felmentését a hittanórák látogatása alól.

Izrael: A tankönyvek maximális súlyát törvény szabályozza s így azok elég könnyűek ahhoz hogy hazavigyék őket. Gyakoriak a kirándulások de ritkák a többválasztásos tesztek.

Japán: Nagyon kevés takarító van Japánban: A tanárok és a diákok saját maguk takarítják a termüket naponta. A tanárok váltogatják a termeket nem a diákok. Amikor egy tanár belép a tanterembe egy megválasztott diák vezetésével az osztály feláll és meghajol és aztán a megválasztott diák azt mondja: "Már alig várjuk az Ön érdekes óráját."

Új-Zéland: Az új-zélandiak olvassák a legtöbb könyvet a világon de ahogy a tévénézés nő úgy csökken az olvasás aránya. Az iskolák a nemzeti tanterv a helyi központú menedzsment és a szülők bevonásának egészséges kombinációját kínálják. A szülőket minden évben meghívják az iskolába gyermekük születésnapján hogy láthassák mennyit tanult gyermekük az elmúlt egy év alatt. Ahogy a gyerekek fejlődnek bemutathatják mennyit haladtak az elmúlt időszakban.

Taiwan: A tanárok nagy tiszteletnek örvendenek Taiwanban: Nem fizetnek jövedelemadót az asztalfőn ülnek nyilvános események alkalmával és minden évben megünneplik a Tanárok Napját.

lrja meg nekünk véleményét a témáról!

lap tetejére