nyomtatás

Barlai Róbertné

Értékelkötelezett minőségbiztosítás a magyar közoktatásban

Bevezetés

A rendszerváltás óta sokat emlegettük a nyakunkba szakadt szabadságot jó volt vele élni. Egy idő után azonban elbizonytalanodási jelenségek jelentkeztek: vajon jól csináljuk-e? Amíg a párthatározatokkal szembeszegülve kerestünk általunk értelmesnek tartott saját célokat is elégedettek voltunk önmagunkkal. A definiálatlan autonómiában viszont egy idő után alig találtunk szakmai kapaszkodókat távlatokat. Egyesek ez ellen úgy védekeztek hogy a külföldről kevés kritikával átvett alternatív pedagógiákat találták követendőnek. De ez nem jelentett általános megoldást. Ezen átállási idő alatt egyrészt sokféle próbálkozás született másrészt nem alakultak ki garanciákat is tartalmazó választható hazai programok. Ilyen körülmények között születtek meg a pedagógiai programok és a helyi tantervek melyekbe a megvalósítás garanciáinak beépítése még az intézmények előtt álló feladat. A minőségbiztosítás rendszerének országos helyi és intézményi szintű rendszerének koncepcionális kiépítése ebben segítheti a közoktatás intézményeit.

A minőség egészen leegyszerűsítve: egyrészt a céloknak való megfelelés másrészt a fogyasztó igényei elvárásai kielégítésének mértéke. A pedagógiai programjában minden intézmény megfogalmazta a maga sajátos céljait. Ezek között sok a hasonló hiszen az iskolával szemben létezik egy általános társadalmi elvárásrendszer melynek meg kell felelni. Tehát az iskola a céljait a társadalmi igényekkel adekvátan kell hogy meghatározza. A programok ezt a tényt visszaigazolják. A hasonlóság is bizonyítja lehetne országosan olyan koncepcionális értékeket célokat kitűzni mely az ország felemelkedését az általános társadalmi kultúra emelését stb. szolgálnák. Emellett pedig a sajátos az intézmény körülményeitől helyzetétől függő célokkal egészülne ki a célrendszer. Hangoztatják egyesek hogy ez a régi pártállami idők centralizmusának feltámasztása. Tényleg az lenne? Egy családban is vannak olyan hagyományos konzervatív értékek melyek apáról-fiúra szállnak ezzel biztosítva a család kultúraőrzését identitását. Egy ország szintjén is meg kell fogalmazni olyan pl. a moralitás a humánum az együttélés körébe tartozó értékeket melyek átadásán az iskolának óvodának fáradoznia munkálkodnia kell. Hiszen az egyes intézmények nem önmagukért léteznek hanem a társadalom kiszolgálóiként azaz szolgáltatóként.

A másik ok amiért a minőségbiztosítás rendszerét fölülről lefelé is ki kell építeni a szervezetelméleti kutatások eredménye. Az un. evolutív menedzsment szerint le kell mondani a szervezet belső funkciójába való aktív beavatkozásról és arra kell korlátoznia a tevékenységét hogy kedvező előfeltételekről gondoskodjon és katalizátorként támogassa bizonyos kívánatos eredmények kibontakozását.(Malik és Probst 1981.)

Ennek kritikája kimondja: az önszervezés nem jelentheti azt hogy az egész szervezet magára hagyható. Sokkal inkább arról van szó hogy nagyobb teret kell adni az önszerveződésnek. Az önszerveződés megfelelő foka pedig nehezen értelmezhető.

Tehát a felülről irányítás és a belső önszerveződés megfelelő egyensúlyát kell a szakmának megkeresnie.

A minőségbiztosítás egyrészt tehát a társadalmi célok megvalósulásának mértékét felülről (közvetve) másrészt a saját célok (melyek a fogyasztók igényeit is tartalmazzák) megvalósulásának mértékét belülről (közvetlenül) méri kontrollálja értékeli segíti támogatja azaz "biztosítja".

Olyan országos minőségbiztosítási rendszert kell kiépíteni mely együtt tudja kezelni a kétirányú folyamatot.

A minőségbiztosítás kiépítésének stratégiája:

1. Országos szintű értékek célok kiválasztása a pedagógiában. Az intézményműködés standardjai.

2. Országos szintű mérőeszközrendszer kidolgozása a fentiek mérésére értékelésére: pedagógiai intézményműködési célokra - OÉV

3. Regionális önkormányzati koncepciók - regionális önkormányzati mérések törvényességi felügyelet.

4. Intézményi program-értékelés: belső minőségi körök fogyasztók bevonása az értékelésbe - külső szervezetfejlesztési tanácsadó segítsége 1 tanév idejéig.

A minőségbiztosítás folyamata:

1. Nevelési oktatási célok lebontása: tartalmi egységekre - viselkedési egységekre

2. A lebontás teljesítéséhez szükséges eszközrendszer megfelelő folyamatban való működtetése - intervenciós elmélet: valóban arra hatottam-e amit célul tűztem ki?

3. Minőségvizsgálat: a különbséget tárja fel a kitűzött cél és a megvalósulás között.

4. Intézményi működés minősége:

-struktúra
- emberi erőforrás színvonalas minősége
pl. motivált állapot a program iránt szakmai felkészültség - helyi vezetés hogyan tudja megfelelően működtetni: vezetés alkalmassága képessége az operacionalizálásra

A minőségi oktatás jellemzői:

A minőségi oktatás a tanulási folyamatokra koncentrál és nem csak a végeredményre: a témazáró dolgozatra az osztályzatra a felvételire. A tanulási folyamatban a tanár és a tanuló is aktív az egymástól és az önmagunkról való tanulás kölcsönös. Tehát a tanuló és a tanár számára is a legfontosabbnak kéne lenni hogyan vesz részt ő maga a tanulási folyamatban mennyiben hatékony a tanuló az információk feldolgozásában a tanár pedig e folyamat segítésében irányításában.

A pedagógiai folyamatokban való gondolkodás Zsolnai József munkáiból követhető. Szerinte három fő folyamat irányításáról van szó:

1. Főfolyamatok:

1.1 Tanulásszervezés- és irányítás: ezen belül a tantárgyi- a szabadidős tevékenységek tanulásának szervezése és irányítása valamint az iskolai szocializáció irányítása ehhez a családban és a kortárs csoportban tetten érhető szocializáció nyomon követése.

1.2. Pedagógiai megfigyelések kísérletek akciók

1.3. Fejlesztés

1.4. Innováció

2. A főfolyamatokhoz kapcsolódó kiegészítő folyamatok:

2.1. Az iskolai egészségvédelem

2.2. A gyermek- és ifjúságvédelem

2.3. Biztonságtechnikai védelem (tűz- munka...)

3. A főfolyamatokhoz kapcsolódó feltételi folyamatok:

3.1. Szakmai önismeret továbbképzés önképzés

3.2. Szakember-utánpótlás

3.3. Tanügyigazgatás

3.4. Gazdálkodás

3.5. Ügyvitel

3.6. Tanulási forrásközpont fejlesztése

3.7. Az iskolai környezetkultúra fejlesztése

3.8. Az iskola környezeti kapcsolatainak fejlesztése

3.9. Az étkeztetés

A minőségi vezetés jellemzői:

• az értékek célok közös meghatározása folyamatorientált gondolkodás
• állandó elkötelezettség a folyamatos fejlődés iránt a változást természetes velejáróként tekintve
• rendszer/folyamat szemlélet
• a szervezeti hierarchia "laposítása"
• csapatvezetés - csoportépítés (Pl. a Bárcziban a "Velence Kommandó" működése)
• a félelem száműzése - segítve támogatva kell vezetni nem pedig fenyegetve rangsorolva büntetve alkotó légkör teremtése az együttműködés támogatása
• a tanulók visszajelzéseire építeni
• a környezet visszajelzéseit kérni - elsősorban a szülőkét
• a tanári munka értékelése csoportértékelés formájában a munkahelyen való jelenlét komplex minőségével történjék.(Pl. a Bárcziban a minőségi bérpótlék odaítélésének módja 5 közösen definiált dimenzió szerint értékeltük egymást: szakértelem felelősségérzet együttműködés-segítőkészség befolyás a tanulók életvitelére pozitív példamutatás.)

A minőségi iskola felismerése (John West Burham szerint):

Az iskolai minőségbiztosítási rendszer - elképzeléseink szerint - alulról építkezően indul majd a felülről szerveződő rendszerrel fokozatosan egybeépül találkozik. Ez a több éves folyamat a modell-iskolák és a központok kiépítésével megbízott szakemberek folyamatos eszme- és tapasztalatcseréjével valósítható meg.

Az iskolai rendszer kiépítésének folyamata:

1. Minőségtervezés:

A pedagógiai program elvárásaiból levezetve minőségkövetelményi rendszer megalkotása: eljárások folyamatok ill. a tanulók fejlesztésében bekövetkező minőségkövetelmények leírása. Ehhez szorosan kapcsolódóan a minőségértékelés hozzárendelése a gyenge pontok folyamatos kiküszöbölésére.

2. Minőségvizsgálat:

Annak megállapítása hogy egy egység mennyire teljesíti a minőségkövetelményeket. Ehhez bemeneti- folyamat- és kimeneti vizsgálati eszközrendszert kell közösen összeállítani - az egységek bevonásával. Auditfajták:

• a tanulók tudása képességei értékrendszere stb. - termékaudit
• pedagógiai folyamatok oktatási nevelési eljárások - folyamataudit
• az iskolai szervezet a vezetés működése - rendszeraudit

Cél: a minőség folyamatos javítása.

Egységenként minőségi napló vezetése - közös megállapodás szerint.

3. Minőségirányítás:

A közösen megállapított minőségkövetelmények és a valóság eltérésére reagálni az iskolavezetésben az egyes irányítási szinteken.

Cél: a megbízhatóság erősítése.

4. Minőségbiztosítás:

Intézkedések a rendszer és az eredmények dokumentálására.

lrja meg nekünk véleményét a témáról!

lap tetejére