|


nyomtatás
dr. Illyés Sándor
pszichológus
a Gallup tudományos tanácsadója
A
pedagógiai minőségvizsgálat általános lépései
1.
JELÖLJE KI A TERÜLETET
AHOL A MINŐSÉGGEL FOGLALKOZNI KÍVÁN!
a.) Jelölje ki
a nevelés-oktatás (tárgyi
személyi
szabályozási stb.) feltétel
rendszerének és/vagy a folyamatának és/vagy eredményének vizsgálni
kívánt elemét.
b.) Jelölje ki
az elemzés szintjét ( a pedagógus
az osztály
a tantárgy
az iskola
az iskola fenntartó
a központi szabályozás stb.)
Figyelem!
A közoktatás minden eleme közvetlen vagy közvetett kapcsolatban
áll egymással
minőséget hordoz és minősíthető. A minőségelemzés
ezért túlmutat az elemzett területen és elvezet az elemzett
teület minőségét meghatározó körülmények minőségéhez.
2.
HATÁROZZA MEG
A MINŐSÉGET
AMIT VIZSGÁLNI AKAR!
a.) Az elvárt minőséget
a célkitűzés
szabály
előírás határozza meg. A minőségelemzés
a legegyszerűbb esetben azt vizsgálja
hogy az elemzés tárgya
megfelel-e a rá vonatkozó célkitűzésnek
szabálynak
előírásnak
elvárásnak.
b.) A minőségelemzés
tárgya nemcsak abból a szempontból vizsgálható
hogy az megfelel-e
különböző elvárásoknak
hanem abból a szempontból is
hogy ezeken
túlmenően
vagy ezektől függetlenül milyen más minőséget hordoz.
Az első esetben
a minőségelemzés az elvárt minőség meglétét vizsgálja
ez utóbbi
esetben pedig az előzetes elvárástól függetlenül mindazt a minőséget
megragadja
amit az elemzés tárgya hordoz és kifejez.
Figyelem!
A közoktatás rendszerében minden alkotó elem minősége attól
függ
hogy milyen mértékben szolgálja
segíti a közoktatás
céljainak megvalósulását. Az alkotó elemek minősége funkcionális
minőség
amely a közoktatás egészében vizsgálható és értékelhető.
A közoktatás célkitűzéseitől
a működési szabályozók meghatározásától
függ
hogy a minőségvizsgálat milyen mértékben korlátozódhat
az alkotóelemek előírt
egységes minőségének vizsgálatára
és milyen mértékben terjedjen ki a vizsgált elemekben kifejeződő
többletminőségek valamint ezek közoktatási célokkal való
harmonizációjának vizsgálatára.
3.
HATÁROZZA MEG A MINŐSÉG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK MÓDJÁT
MÉRÉSÉNEK ELJÁRÁSAIT.
a.) Az elvárt (funkcionális)
minőségek vizsgálatakor az elemzés számára adottak a minőség
jellemzői. Az eszközökkel ezeknek a jellemzőknek a meglétét
kell megállapítani
legegyszerűbb esetben azt
hogy a keresett
jellemző meg van-e vagy hiányzik. Differenciáltabb az a mérés
amelynél ugyanannak a minőségnek különböző szintjei lehetnek
és a mérés rangsorskálán állapítja meg a minőség színvonalát.
Más eljárás alkalmazható
amikor az elemzés tárgyában eltérő
minőségek fejeződhetnek ki
amelyek egyrésze a közoktatás célkitűzéseit
szolgálja
másrésze viszont ebből a szempontból semleges
vagy
a közoktatás értékpreferenciáitól eltérő más értékeket preferál.
b.) A nyitott minőségelemzés
a minőséget nem egy előzetesen kialakított minőségkatalógus
és standard eszközök segítségével állapítja meg
hanem a speciális
és egyedi minőségek megállapítására hozzájuk illeszkedő speciális
eljárásokat alkalmaz.
Figyelem!
A kétféle elemzés nem helyettesítheti és nem is zárja ki
egymást. Ha pl. egy iskola oktató-nevelő tevékenységének
minőségét kizárólag a szerint állapítjuk meg
hogy abban
csak az előzetesen rögzített jóságkritériumok meglétét vizsgáljuk
akkor ezzel még nem tártuk fel a teljes pedagógiai helyzetet
amelybe olyan szokatlan
egyedi megoldások is beletartozhatnak
amelyek figyelembevétele nélkül az iskola oktató és nevelőmunkájának
minőségéről hiányos kép alakul ki.
4.
HATÁROZZA MEG A MINŐSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEINEK FELHASZNÁLÁSI MÓDJÁT!
A pedagógiai minőségvizsgálat
a közoktatás valamelyik összetevőjének minőségére vonatkozó
ténymegállapítást eredményez. Ez a minőségre vonatkozó ismeret
hasznosítható:
a.) A közoktatás
működéséről szóló tájékoztatásban (állapotleírás
eredmények
hiányosságok összefoglalása)
b.) A közoktatás
működésének ellenőrzésében és értékelésében ( a feltárt minőség
minősítése)
c.) A közoktatás
működésének javítását célzó lépések megalapozásában a folyamatos
minőségbiztosításban.
5.
KÉSZÍTSE EL A MINŐSÉGVIZSGÁLAT TERVÉT!
Ehhez válaszolja
meg a következő kérdéseket:
a.) Mi a minőségvizsgálat
célja? (A közoktatás aktorainak belső önellenőrzése és önértékelése
vagy a közoktatás működésének külső intézményes ellenőrzése
és értékelése.)
b.) A vizsgálat
a közoktatás mely összetevőjére és arra vonatkozóan melyik általánosan
elvárt minőségre irányul?
c.) A vizsgálat
milyen módon kívánja feltárni a vizsgált összetevővel összefüggő
más minőségeket?
d.) Melyek az alkalmazni
kívánt minőségmérési eljárások?
e.) Kik végzik
a minőségvizsgálatot? (A minőséget létrehozó résztvevők vagy
külső szakértők
intézmények)
f.) Ki
mire és
hogyan fogja felhasználni a minőségvizsgálat eredményeit?
g.) A vizsgálat
várhatóan hogyan fog hozzájárulni a minőség javulásához?
h.) A terv megvalósítása
milyen erőforrásokra támaszkodhat a közoktatáson belül és a
közoktatáson kívül?
i.) Mit kell tenni
a minőségvizsgálat erőforrásainak fejlesztéséhez?

lrja meg nekünk véleményét a témáról!
lap
tetejére
|