nyomtatás

Oktatási Minisztérium tájékoztatója

Az országos értékelési ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszer kiépítéséről

BEVEZETÉS

Az oktatás tartalmi korszerűsítésének folyamata az iskolaszerkezetben végbemenő változások nyugvópontra juttatása az oktatás és nevelés összhangjának erősítése az alkalmazható tudás megszerzésének igénye olyan szakmai célokat jelentenek amelyek eléréséhez időről időre képet kell kapnak az elvégzett munka eredményeiről az oktatási rendszer általános állapotáról a végbemenő folyamatoknak az intézményrendszeren belüli és szélesebb társadalmi hatásairól

A minőségfejlesztésnek a kormányzati oktatáspolitika alapvető célkitűzései közé emelése a magyar oktatásügy fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű lépés. A minőségfejlesztés az elkövetkező években az oktatáspolitika egészét átfogó a politika több más elemét is meghatározó elvvé válhat. A különböző szakmai felfogások számára egyaránt elfogadható minőségértelmezést akkor kaphatunk ha kellően tág és differenciált cél és eszközrendszerhez kapcsoljuk. A minőségfejlesztés bevezetésének további feltétele az hogy a minőség fogalmáról és a minőség biztosításának vagy fejlesztésének lehetséges eszközeiről széles körű nyilvános párbeszéd alakuljon ki. E kommunikáció az amelyben a minőségnek a legtöbb szakmai csoport számára elfogadható értelmezése megfogalmazódhat.

Alapvető jelentőségű hogy a minőségfejlesztés intézmény és eszközrendszerének kidolgozása és fejlesztése olyan részletesen kimunkált koncepció alapján történjen amellyel a közoktatás meghatározó szereplői azonosulni tudnak. Ez az anyag az első lépés egy ilyen koncepció kidolgozása felé

Az értékelés ellenőrzés és minőségbiztosítás rendszerének kiépítése elengedhetetlenül szükséges ahhoz hogy láthatóvá és összehasonlíthatóvá tegyük a közoktatás intézményeiben zajló munkát illetve biztosítani tudjuk a fenntartói feladatok ellátásához szükséges kompetenciát. Csak ily módon tehetséges a közoktatás területét érintő fejlesztések többletforrás igényének biztosítása. Az értékelés minőségbiztosítás rendszerének kialakítása és nyilvános működtetése ugyanakkor már rövid távon is jelentős mértékben hozzájárul majd a pedagógus pálya presztízsének javításához.

A minőségfejlesztési politika alapelvei

• Egyetlen e célra létrehozott intézményi struktúrával (Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont) teremtjük meg az értékeléssel ellenőrzéssel összefüggő hatósági feladatok ellátásának feltételeit valamint egyes a minőségbiztosítással összefüggő szolgáltatások biztosítását

• Minőségbiztosításról két szinten (intézményi és fenntartói) az értékelés és ellenőrzés terén négy szinten (intézményi fenntartói regionális és országos) beszélünk

• Szétválasztjuk a szolgáltató illetve hatósági feladatokat

• Minőségbiztosítás bevezetése során az első két évben az önkéntesség elve érvényesül. A bevezető szakaszban támogatásban részesülő óvodákat iskolákat szakképző intézményeket pályázati úton választjuk ki
  

• A létrehozandó minőségbiztosítási rendszer kiépítése során nyitottak vagyunk a különböző minőségbiztosítási irányzatok felé (TQM QPSA EFQM ISO stb.) s ezek bevezetésére a szükséges szakmai akkreditációt kővetően pályázati úton teremtünk lehetőséget.
  

• A minőségbiztosítás finanszírozásába - az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzések esetében - bevonjuk a szakképzési alapot is.

Jelen dokumentumban röviden összefoglaljuk az értékelés ellenőrzés jelenlegi helyzetét s bemutatjuk a továbblépés lehetőségeit. Bemutatjuk azokat a lépéseket amelyeket az Oktatási Minisztérium tett illetve a tervez a magyarországi értékelési ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszer létrehozása érdekében s egyúttal ismertetjük a rendszer tervezett működését.

Az Oktatási Minisztérium az egész oktatási ágazat minőségfejlesztésének politikájáról dolgoz ki stratégiát ez a dokumentum a teljes intézményrendszer egy maghatározó elemét a közoktatást érinti. E tájékoztató tehát elsősorban a közoktatási rendszer minőségfejlesztésének lehetőségeiről szól s csak az alapelvekben érinti az iskolarendszeren kívüli szakképzés intézményrendszerét. A piaci verseny hatására az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmények körében is megindult a minőségbiztosítási rendszerek kiépítése ezek támogatásának alapelvei megegyeznek a közoktatás területén alkalmazni kívántakkal.

1.  KÖZÉPPONTBAN A MINŐSÉG

A mögöttünk álló évtized a változások koraként vonul be a magyar oktatás nevelés történetébe. A 80-as évektől meginduló fejlődési folyamat egészen új tartalmat nyert az 1990től kiépülő demokráciában. Az óvodák és iskolák túlnyomó hányada fenntartói a szabadon választott önkormányzatok megteremtődtek az intézmény-felhasználói érdekérvényesítés törvényi feltételei kialakultak a tartalmi szabályozás keretei (óvodai nevelés országos alapprogramja Nemzeti alaptanterv különböző irányelvek) állami támogatással pedagógus-továbbképzési rendszer jött létre.

A fenti változások folyamatok iránya és hatékonysága vitatható sok területen az eddigi tapasztalatok már ki is jelölték a változtatások irányát. Ezen túlmenően az elmúlt tíz évszámos szakmai kérdést rendezetlenül hagyott. Ezek közé tartozik a közoktatási intézményekben zajló szakmai munka mérése értékelése ellenőrzése illetve a minőség folyamatos biztosításának kérdése.

E terület problémáit az alábbi kérdések köré rendezhetjük:

• Hogyan ellenőrizzük az óvodai iskolai munkát?

• Hogyan értékeljük az óvodai iskolai munkát?

• Hogyan ellenőrizzük az óvodai iskolai munkát?

A fenti kérdésekre adott válaszok alapján érhetők el azok a kívánatos célok melyeket a kormányprogram is megfogalmaz s amelyek az alábbiakban foglalhatók össze:

• Minden gyermek számára biztosítani kell annak lehetőséget hogy - függetlenül lakóhelyétől szülei anyagi helyzetétől - minőségileg garantált a felemelkedés esélyét biztosító óvodai ellátáshoz iskolai neveléshez képzéshez jusson.

• Az egyes óvodákban iskolákban zajló oktató-nevelő munka színvonala hatékonysága a szülők a fenntartók (helyi társadalom) és a központi oktatásirányítás számára egyaránt látható kontrollálható legyen.

• Szükséges az iskola- óvodafenntartó önkormányzatok szakmai munkájának minőségi javítása a helyi oktatásirányítói kompetencia biztosítása

A 80-as évektől megszűnt az óvodák iskolák külső ellenőrzését értékelését végző hagyományos intézményrendszer a tanfelügyelet. Ezzel párhuzamosan a közoktatás igen sok intézményében leépült a belső ellenőrzés is. Néhány országos értékelést (IEA Monitor) leszámítva megszűnt a szakmai munka rendszeres külső és óvodán illetve iskolán belüli értékelése is. Ma közoktatásunk intézményeinek jelentős része ellenőrzés és értékelés teljes hiánya mellett működik. Ez az állapot joggal válthatja ki a szülők diákok fenntartók társintézmények elégedetlenségét. Ugyancsak elégedetlenek a pedagógusok akik szeretnének munkájuk eredményességéről és minőségéről szakmailag megalapozott visszajelzéshez jutni.

A közoktatás közszolgáltatás így joggal fogalmazódnak meg vele szemben hatékonysági elvárások. Az állam - képviselve polgárait - jogosan várja el hogy az adófizetők befizetéseiből biztosított közpénzek felhasználása hatékonyan történjék. Az oktatás a közkiadások egyik legjelentősebb tétele éppen ezért hosszú távon a közoktatásra fordított erőforrások csak akkor növelhetők ha egyben biztosítható e források hatékony magas minőséget biztosító felhasználása. Ehhez elengedhetetlen egy a teljesítményváltozásokat rendszeresen jelezni képes rendszer kiépítése.

Az ezredfordulóhoz közelítve le kell számolni azzal a nosztalgiával amely a központi tanfelügyelet visszaállításától reméli a szakmai munka hatékony ellenőrzését értékelését és folyamatos javítását. Új rendszerre van szükség amely pozitív megerősítő fejlesztő jellegű. Az értékelésnek ellenőrzésnek és minőségbiztosításnak ugyanakkor a közoktatási intézmények mellett ki kell terjednie a fenntartók működésére is.

2. AZ ELLENŐRZÉS HELYZETE ÉS A TOVÁBBLÉPÉS ESÉLYEI

Az ellenőrzés az intézmény működésének a hatályos jogszabályoknak illetve pedagógiai dokumentumoknak - a fenntartó céllal elfogadott nevelési illetve pedagógiai program - való megfelelését vizsgálja. Az ellenőrzés - igazodva a hatályos jogszabályokhoz - kiterjed az intézmények fenntartóira is.

Az elmúlt időszakban rendkívüli problémát jelentett hogy a hatályos közoktatási törvény nem határozta meg pontosan az ellenőrzési illetve értékelési feladatokat. A közoktatásról szóló törvény módosításával sor kerül ezen probléma feloldására; a törvényszöveg pontosan definiálja az értékelés az ellenőrzés és a minőségbiztosítás fogalmát.

Az ellenőrzés szerepe ma nem tisztázott. Előfordulása mind az óvodákban illetve iskolákban mind a fenntartókat illetően esetleges szórványos. A közoktatási intézmények fenntartók által megrendelt ellenőrzését rendszeressé és kötelezővé kell tenni. Mivel ez jelenleg a fenntartó döntésének függvénye ezért jogi úton kell előírni az ellenőrzési kötelezettséget ugyanakkor az ellenőrzést időben el kell választani az önkormányzati választásoktól illetve az intézményvezető megbízások időpontjától.

Tekintettel arra hogy az ellenőrzés intézményekre irányuló földrajzilag szétszórt feladat ugyanakkor mind a fenntartók mind a központi oktatásirányítás számára meghatározó információforrást jelent szükséges e feladatok koordinálására intézményhálózatot kialakítani. A közoktatásról szóló törvény módosítása ezért létrehozza az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot melynek feladata hogy a szakmai szolgáltató intézményektől elkülönítetten - de velük valamint a közoktatási szakértőkkel és a piaci szolgáltatást végző cégekkel együttműködve - szervezze és koordinálja ezt a tevékenységet.

Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont tevékenysége kiterjed az intézményfenntartók közoktatás-irányítói tevékenységének ellenőrzésére is. A közoktatásról szóló törvény módosítása ennek érdekében megerősíti a miniszter felelősségét a közoktatási feladatukat nem megfelelő színvonalon ellátó óvoda illetve iskolafenntartókkal szemben.

Javítani kell a szakértői munka feltételeit színvonalát is. Ma a szakértőképzés szakmai anyagai is keverik az ellenőrzést az értékelést és a minőségbiztosítást túl ezen pedig a képzések színvonala tartalma is meglehetősen eltérő. Ezért az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont egyik első feladata lesz azoknak a standardok-nak a meghatározása amelyek mentén egy egységes minőségfejlesztési politika megvalósítható. Olyan szakmai útmutatókat kell összeállítani amelyek a mindenképpen megvizsgálandó területeket ellenőrzési kérdéseket és módszereket tartalmazzák figyelemmel az óvodák iskolák és szakképző intézmények sajátos tevékenységére eltérő életrendjére.

A közoktatási szakértők által végzett munka színvonalának emelése érdekében ki kell dolgozni az országos szakértői névjegyzékbe történő bekerülés új feltételeit pontos szabályait. Emellett szükséges a szakértőképzésnek az Országos Képzési Jegyzéknek megfelelő szakképzésként való kidolgozása. A jól szervezett magas színvonalú képzések biztosítása mellett ezzel egyidejűleg központilag kell kidolgozni a szakértői munkavégzés standardjait is.

A minőség ellenőrzésének meghatározó eleme a megbízhatóan működő közoktatási statisztikai és információs rendszer. E rendszer kiépítése befejezés előtt áll. A rendszer hatékony működtetésének eredményeként nem csupán mennyiségi de alapvető minőségi mutatók alakulásáról is széles körű információk nyerhetők melyek segítenek kijelölni a szükséges beavatkozások és változtatások fő irányait és mértékét.

A továbblépés lehetőségei:

(1) Az intézményi ellenőrzést a fenntartók által kezdeményezett valamint az Országos Értékelési és Vizsgaközpont által koordinált ellenőrzések jelentik. Az állami ellenőrzésnek az oktatáspolitika által kulcsfontosságúnak tartott területekre kell összpontosítania míg az általános törvényességi és szakmai ellenőrzést a jövőben is a fenntartóknak kell ellátniuk. Ugyanakkor a költségvetési forrásokból normatív módon részesülő nem állami önkormányzati fenntartású intézmények esetében indokolt hogy ezt a tevékenységet is az Országos Értékelési és Vizsgaközpont végezze. Az összehasonlíthatóság megteremtése és a döntéshozatal alátámasztása érdekében az ellenőrzések eredményét közös adatbankba kell összegyűjteni és - a későbbiekben meghatározandó kör számára - hozzáférhetővé tenni.

(2) Az intézményfenntartó önkormányzatok szántára jogi úton kell előírni az ellenőrzési kötelezettséget.

(3) A szakértői munka színvonalának javítása érdekében ki kell dolgozni a szakértői munkavégzés standardjait valamint az országos szakértői névjegyzékbe történő bekerülés új feltételeit szabályait.

(4) Működtetni kell az országos közoktatási statisztikai és információs rendszert az így nyert teljes körű információk elemzése alapján lehetséges a megalapozott döntések meghozatala.

3. AZ ÉRTÉKELÉS HELYZETE ÉS A TOVÁBBLÉPÉS LEHETŐSÉGEI

Az értékelés az intézmény a fenntartó és a központi oktatásirányítás jóváhagyott dokumentumaiban megfogalmazott szakmai célkitűzéséket veti össze tényleges működés eredményeivel. Az értékelés szempontrendszere az érintettek bevonásával válik szakmailag legitimmé.

Az értékelés hazai rendszere már ma is többszintű és ez a jövőben is megőrzendő érték. A közoktatási intézmények működésének értékelésekor négy szintet indokolt elhatárolni.

Az állami szintű értékelés már ma is a stratégiai kérdéseket és az ország egészére vonatkozó eredményességi mutatókat vizsgálja (pl. egy-egy tanulói korcsoport természettudományos vagy más irányú felkészültsége egy hosszabb időszak összehasonlításban). E körben elsősorban az IEA és Monitor-típusú a tanulói teljesítmények tudás és kompetencia-alapú mérését vizsgálatát illetve az érettségihez és alapműveltségi vizsgához szükséges tájékozódó szintmeghatározó értékelések folyamatosságát és nyilvánosságát kell fejleszteni. Haladéktalanul el kell kezdenünk a már rendelkezésre álló adattömeg szakszerű értelmezési alternatíváinak (pl. romló tanulói teljesítmények árnyalt magyarázatai) nyilvános megjelenítését és országos megvitatását. Biztosítani kell az intézmények rendelkezésére bocsátott tantervi programok programcsomagok a tankönyvek és taneszközök a közoktatást szolgáló fejlesztések valamint a pedagógusképzés és pedagógus-továbbképzés akkreditálása illetve a későbbiekben a beválási és hatékonysági vizsgálatok lefolytatása.

A regionális szintű értékelés fontossága vitathatatlan. Megfelelő szakmai háttér és támogatás biztosításával a megyénél nagyobb régiók értékelési "felfuttatása" jelentheti a kitörési pontot a megye és a megyei jogú város közötti együttműködés érdekében. A szakképzés területén a regionális szakképzési kínálat értékelése és tervezése során már elindult ez a gondolkodás.

Az önkormányzati/fenntartói szintű értékelés terén - amely a nevelési oktatási intézmények mellett kiterjed a fenntartókra is - a helyi szereplők kezdeményezésére már elindultak kedvező folyamatok. Itt a problémát elsősorban a központilag kidolgozott standardok valamint az értékelést végzők szakmai akkreditációjának hiánya jelenti. Az e munkába már bekapcsolódott szakmai szolgáltatók méretgazdaságossági és jogi problémákat is tapasztaltak tevékenységük során. A magánemberként vagy alkalmi társulatként dolgozó közoktatási szakértők ugyanis sok esetben nem képesek nagyobb települések oktatási rendszerének komplex értékelésére ugyanakkor a szakmai szolgáltató intézmények (pl. Megyei Pedagógiai Intézetek kutatóintézetek stb.) és piaci cégek megjelenése ezen a területen csak korlátozottan lehetséges. Oly módon kell őket bevonnunk hogy munkájuk koordinálása és színvonalának ellenőrzése - a központilag megfogalmazott elvek alapján - az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatáskörébe tartozzék.

Az intézményi szintű értékelés területén elsősorban a közoktatási szakértők munkájára kell építenünk ehhez azonban szükséges tevékenységük professzionalizálása. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladata az ehhez szükséges feltételek biztosítása. Az intézményi szinten zajló értékelő tevékenység kiterjed a pedagógiai munka folyamatának és eredményességének értékelésére a tanulói teljesítmények illetve a pedagógusok munkájának vizsgálatára az óvodai iskolai munka illetve a szakképzés feltételrendszerének alakulására valamint annak értékelésére hogy milyen az óvoda iskola képe a helyi társadalom szemében mennyire képes megfelelni a helyi szükségleteknek és elvárásoknak. Ez biztosítja azt a visszacsatolást amely lehetőséget ad a korrekcióra aminőség javítására.

 A továbblépés lehetőségei:

(1) A rendszeres egységes szempontú értékelések regionális összefogása az Országos Értékelési és Vizsgaközpont feladata. El kell kerülni egy nagy létszámú tanügyi bürokrácia kiépülését ezért az egységes szempontú módszertanú értékelések elvégzésére a regionális központok felsőoktatási intézmények tanszékei szakmai szolgáltatók pályázhatnak. (A pályázók között - amennyiben a jogszabályban előírt szakmai és jogi feltételeknek megfelelnek - vállalkozások is megjelenhetnek.) A pályázatok kizárólag egy értékelésre terjednének ki. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladata a pályázaton nyertes szakemberek értékelési munkájának ellenőrzése és értékelése. A Központ feladata az is hogy éves összegzést készítsen a központi oktatásirányítás számára.

(2) Állami szinten kell biztosítani a hagyományos (IEA OECD) tanulói teljesítményekre összpontosító országos értékelések ("mérések") folyamatos végzését szakmai kontrollját és finanszírozását. Ezen értékelések eredményeire támaszkodva lehet és kell kidolgozni a minőségfejlesztési politika szempontjából kulcsfontosságú egységes minőségi mutatókat.

(3) Szükség van az óvoda- illetve iskola-felhasználói és a helyi társadalmi megfelelést vizsgáló értékelések országos elterjesztésére. Az intézmények számára hozzáférhetővé kell tennünk azokat az önértékelési rendszereket melyek "fogyasztóközpontú" megközelítésükkel segítik az óvodai iskolai munka belső áttekintését.

(4) A nemzetközi tapasztalatok áttekintése után - mind az óvodák mind az iskolák vonatkozásában - ki kell dolgozni a "pedagógiai hozzáadott érték" kimutatására alkalmas értékelési rendszereket.

4. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPKÉRDÉSEI

A minőségbiztosítás olyan tudatos intézményi tevékenység amely az intézmény szakmai céljainak és tényleges működésének állandó közelítését szolgálja a gyerekek szülők pedagógusok. Fenntartók valamint a munkaerőpiac igényeinek mind teljesebb kielégítése céljából.

A közoktatáson belül általános egyetértés van kialakulóban abban a tekintetben hogy az. értékelés mellet a minőségbiztosítás tekinthető olyan területnek ahol komolyabb "áttörés" lehetséges és szükséges.

Olyan alapozó kutatások elindítása szükséges amelyek feltárják a ma Magyarországon létező fontosabb minőségfelfogásokat kormányzati területi helyi intézményi és egyéni elvárásokat. Ugyancsak halaszthatatlan a már működő minőségbiztosítási modellek vagy kezdeményezések (pl. EFQM TQM QPSA az ISO szabványcsalád a magyar-holland képzésben képviselt modell stb.) összefoglalása és az EU-államokban létező gyakorlat feltárása. Ez utóbbi jelentősége abban áll hogy az elinduló innovációnak EU-konformnak kell lennie.

Az országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladata hogy a már megkezdett óvodai és iskolai kísérletek programok megismerése valamint a megfelelő standardok kidolgozása és nyilvánossá tétele után
- pályázati úton - meghatározza azon minőségbiztosítási rendszerek körét melyek adaptálásához akkreditálásához és működtetéséhez finanszírozási és szakmai támogatást nyújt.

A minőségbiztosítás jogi vagy központi finanszírozási eszközökkel csak korlátozottan terjeszthető. Ezért első körben olyan országos kísérleti programokat indítunk melyek az akkreditált modellek köré szerveződnek. A programokhoz mind a fenntartók mind az óvodák és iskolák pályázati úton kapcsolódhatnak. Emellett ki kell dolgoznunk azokat a jogi gazdasági szakmai kereteket melyek között a szakmai szolgáltatók és az önkéntesen résztvevő fenntartók valamint az óvodák és iskolák a minőségbiztosítási tevékenységet végezhetik.

A minőségbiztosítási rendszer kiépítésébe kezdő intézmények számára létre kell hoznunk egy a Nemzeti Minőségi Díjhoz hasonló fórumot. Ennek megteremtése és rendeleti úton történő szabályozása az Oktatási Minisztérium feladata.

A képzés és továbbképzés szerepe kulcsfontosságú az új minőségi kultúra elterjesztése szempontjából. Ezért a minőségbiztosítással értékeléssel ellenőrzéssel kapcsolatos ismereteket be kell építeni a pedagógus alapképzésbe továbbképzésbe valamint szakértőképzésbe.

A továbblépés lehetőségei:

(1) Az óvodai iskolai és fenntartói minőségbiztosítás kizárólag tanügyi-jogi eszközökkel nem vagy csak korlátozottan terjeszthető ezért ezen a területen az intézményi és fenntartói érdeklődést kell összekapcsolni a központi támogatással. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladata az óvodákban iskolákban és szakképző intézményekben zajló minőségbiztosítási tevékenység összefogása szakmai támogatása valamint a minőségbiztosítással rendelkező intézmények és fenntartók nyilvántartása és országos összesítése.

(2) Szükséges a minőségbiztosítás jelenlegi modelljeinek és gyakorlatának áttekintése és az állami költségvetés által támogatott modellek kiválasztása.

(3) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont által kiválasztott minőségbiztosítási modellek terjesztése az egyes modellek kiépítése céljából önkéntesen jelentkező intézmények és fenntartók állami támogatásával történik. A hatékony finanszírozás érdekében a minőségbiztosítási tevékenység során folyamatosan vizsgálni kell az óvodák iskolák szakképző intézmények elégedettségét.

5. AZ ÉRTÉKELÉSI ELLENŐRZÉSI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERE

A Kormányprogramban kiemelt célként fogalmazódik meg a minőségbiztosítás hazai feltételrendszerének kialakítása. Ennek érdekében az Oktatási Minisztérium - az önkéntesség elve alapján - támogatja azon intézmények illetve önkormányzatok törekvéseit amelyek minőségbiztosítási rendszert kívánnak bevezetni saját működésük javítása érdekében.

A Kormány ezért - élve a közoktatásról szóló törvény felhatalmazásával - az ellenőrzési értékelési és minőségbiztosítási tevékenység szervezésére és koordinálására létrehozza az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot. A Központ létrehozása lehetővé teszi hogy egy intézményrendszeren belül nyíljék lehetőség a minőségbiztosítás valamint az értékelés és ellenőrzés feladatainak megoldására. A Központ létrehozásával lehetőség lesz a szolgáltató illetve hatósági feladatok szétválasztására is.

Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladatai:

• éves munkaterv összeállítása a regionális központok mérési értékelési és ellenőrzési tevékenységére vonatkozóan illetve e munka koordinálása és ellenőrzése

• országos mérési értékelési standardok összeállítása .

• országos szintű mérő értékelő tevékenység

• nemzetközi összehasonlító vizsgálatok

• módszertani segédanyagok kidolgozása az értékelések ellenőrzések végzéséhez

• a helyi szinten zajló minőségbiztosítási tevékenység szakmai támogatása szervezése koordinálása {pl. segédanyagok képzések szakmai konzultációk lehetőségének biztosítása)

• a intézményekben illetve a fenntartók körében zajló minőségbiztosítási tevékenység monitorozása értékelése

• az alap- és az érettségi . vizsgához kapcsolódó feladatok ellátása - szakmai vizsgáztatással kapcsolatos feladatok ellátása

Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz régiónként - az új közigazgatási elképzelésekkel összhangban - Értékelési és minőségbiztosítási Központok kapcsolódnak majd melyek munkáját az előbbi intézmény fogna össze. Mind az országos mind a regionális központokban dolgozó munkatársakat pályázati úton választjuk ki majd ezt követően szakmai képzéseken kell reszt venniük.

lrja meg nekünk véleményét a témáról!

lap tetejére