nyomtatás

GALLUP-FELMÉRÉS TANÉVKEZDÉSKOR (1.)

Érdemjegyek az iskoláknak
2000/08/31

A tanév közeledtével felmérést készített a Magyar Gallup Intézet arról hogyan értékelik az emberek az oktatási intézmények munkáját és mit várnak tőlük: mire tanítsák mire neveljék a gyermekeket milyen szempontokat érvényesítsenek a pedagógiai munkában.

A felmérés arra is kiterjedt hogy megállapítsuk különbözik-e egymástól és ha igen miben a közvetlenül és a közvetetten érintettek véleménye: azoké akiknek most jár gyermeke oktatási intézménybe (óvodába iskolába) azokétól akiknek nincs gyermekük vagy ha van még vagy már nem óvodás- vagy iskoláskorú. Az alábbiakban az egyszerűség kedvéért csak az első csoportba tartozókat nevezzük szülőknek függetlenül attól hogy a másik csoportba nem csupán gyermektelenek tartoznak. Amikor az előbb elmondottan értelmezett szülőket arra kértük hogy gyermekük oktatási intézményéről vagy gyermekük pedagógusáról nyilatkozzanak többgyermekeseknél az összehasonlíthatóság kedvéért mindig a legidősebb még oktatási intézménybe járó gyermekre vonatkozóan kértük a választ.

Milyen osztályzatot kapnak az iskolák?

Mindenekelőtt azt kértük mindenkitől hogy osztályozzák a megszokott iskolai érdemjegyekkel (elégtelentől kitűnőig azaz egyestől ötösig) a saját településükön lévő iskolákban folyó munkát majd az egész országot nézve a Magyarország iskoláiban folyó munkát.

Az iskolák Magyarországon országos viszonylatban összes válaszolónk több mint háromnegyede (76 százaléka) szerint közepes vagy annál jobb osztályzatot érdemelnek. A többség (40 százalék) közepest adott de ennél alig voltak kevesebben azok (a válaszolók 36 százaléka) akik szerint jó vagy kitűnő osztályzatot érdemelnek a magyarországi iskolák.

Az iskolákban folyó munka értékelése
Gallup 2000. augusztus
(a "nem tudja" válaszokat nem mutatjuk)

Saját településük iskoláit összességében kicsit szigorúbban értékelik a válaszolóink: csak 72 százalék adott közepes vagy annál jobb osztályzatot. A szigorúbb megítélés azonban egyben differenciáltabb is: a jó és a kitűnő osztályzatok együttes aránya a saját település iskoláira vonatkoztatva magasabb (41 százalék) mint amikor az ország iskoláit értékelik válaszolóink. Jó (négyesre osztályozandó) iskolát ugyanolyan arányban látnak válaszolóink közel és távol a kitűnő osztályzatot adók aránya azonban a saját település iskoláinak értékelésénél magasabb: országos viszonylatban csak 3 helyi viszonylatban azonban 7 százalék. (A közepesnél rosszabb osztályzatot adók aránya együttesen országos és helyi vonatkozásban is 6 százalék).

A közmegítélésénél messze jobb bizonyítványt adnak az oktatási intézményeknek és a pedagógusoknak a közvetlenül érintettek a szülők akiknek most jár gyermekük óvodába vagy iskolába. (Válaszolóink 27 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.) Felmérésünk azt mutatja: azok akiknek most jár gyermekük óvodába vagy iskolába saját gyermekük oktatási intézményével és a saját gyermekükkel foglalkozó pedagógusokkal sokkal elégedettebbek mint felnőtt válaszolóink összessége az ország illetve saját települése iskoláival általában.

A 'saját' iskolákban folyó munka és a gyermek
pedagógusának értékelése Gallup 2000. augusztus

Saját gyermeke óvodáját vagy iskoláját a szülők 70 százaléka jónak vagy kiválónak tartja és ugyancsak 70 százalék osztályozta így gyermeke pedagógusát. Közelebbről: ötös osztályzattal (kitűnőre) minősítette gyermeke oktatási intézményét és pedagógusát a szülők 19 illetve 17 százaléka. Az elégségesre vagy elégtelenre minősítők aránya itt is együttesen 6-6 százalék volt.

A szülőknek a gyermekük oktatási intézményével és pedagógusával való magasabb elégedettsége átsugárzik a település iskolái összességének és az egész ország iskoláinak megítélésére is. Az összes válaszoló körében mint láttuk a Magyarországi iskolákban folyó munkára 36 százalék ad négyest vagy ötöst – ez abból tevődik össze hogy a szülők 43 százaléka minősíti jónak vagy kitűnőnek az iskolákat a többi válaszoló körében azonban csak 33 százalék ez az arány. A saját település iskolának értékelésénél ugyanez a helyzet: a jó és kitűnő minősítések együttes 41 százalékos átlaga abból adódik hogy a szülőknek több mint fele (51 százaléka) a többi válaszolónak azonban csak 37 százaléka ad ilyen minősítést.

Összehasonlító eredmények Gallup 2000. augusztus

Miért adnak a szülők jó bizonyítványt az iskolának?

Más kérdéseinkre adott válaszokból magyarázatát kapjuk annak miért is értékelik ilyen kedvezően a szülők gyermekük óvodáját illetve iskoláját valamint a gyermekükkel foglalkozó pedagógusokat. Megkérdeztük ugyanis a szülőket hogy véleményük szerint gyermekük pedagógusai jellemzően tudatában vannak-e a gyermek tantárgyi erősségeinek illetve gyengeségeinek ismerik-e azokat. Az e kérdésünkre válaszolók 83 százaléka igennel felelt. (14 százalék volt azok aránya akik szerint gyermekük pedagógusai jellemzően nem ismerik gyermekük erősségeit és gyengéit). S továbbmenve azon szülők körében akik úgy vélték hogy a pedagógusok ismerik gyermekeik tantárgyi erősségeit és gyengéit még magasabb volt azok aránya (84 százalék) akik szerint a pedagógusok figyelembe is veszik a gyermekek tantárgyi erősségeire illetve gyengéire vonatkozó ismereteiket a gyermekekkel való törődésben.

A gyermekek emberi erősségeit illetve gyengéit a szülők vélekedése szerint valamivel kevésbé ismerik a pedagógusok mint tantárgyi erősségeiket és gyengéiket. Felmérésünk szerint a szülők 75 százaléka gondolja úgy hogy gyermeke emberi erősségeit és gyengéit ismeri a pedagógusa ám az így vélekedő szülők nagyobb arányban (89 százalék) mondják a pedagógusokról hogy figyelembe is veszik ezt az ismeretüket a gyermekkel való törődésben mint ahogy ezt a tantárgyi erősségekre és gyengeségekre vonatkozó ismeretek felhasználásáról vélték. Azt hogy a pedagógus nem ismeri a gyermek emberi erősségeit és gyengéit a szülők 21 százaléka mondta azok közül pedig akik feltételezik ezen ismereteket gyermekük pedagógusáról 8 százalék véli úgy hogy a pedagógus nem veszi figyelembe a gyermek emberi erősségeit és gyengéit a vele való törődésben.

Módszertan:
A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérése 1011 fős véletlen országos felnőtt mintán készült 2000. augusztus 3. és 7. között. A vizsgálathoz használt minta összetétele a nemek aránya életkori csoportok és a lakóhely településtípusa szerint követte a magyar felnőtt (18 éven felüli) népesség összetételét. Az ekkora elemszámú mintákhoz tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága legfeljebb +/- 3 2 % lehet. A lehetséges eltérés mértéke az adott kérdésre válaszolók számának csökkenésével nő de ezúttal akkor sem több mint 6 százalék.)

lap tetejére