nyomtatás

GALLUP-FELMÉRÉS TANÉVKEZDÉSKOR (2.)

A szülők a gyermekek és a tanítás
2000/09/07

A tanév kezdetének közeledtével -- 2000. augusztus 3. és 7. között -- felmérést készített a Magyar Gallup Intézet arról hogyan értékelik az emberek az oktatási intézmények munkáját és mit várnak tőlük: mire tanítsák mire neveljék a gyermekeket milyen szempontokat érvényesítsenek a pedagógiai munkában.

A felmérés arra is kiterjedt hogy megállapítsuk különbözik-e egymástól és ha igen miben a közvetlenül és a közvetetten érintettek véleménye: azoké akiknek most jár gyermeke oktatási intézménybe (óvodába iskolába) azokétól akiknek nincs gyermekük vagy ha van még vagy már nem óvodás- vagy iskoláskorú. Az alábbiakban az egyszerűség kedvéért csak az első csoportba tartozókat nevezzük szülőknek függetlenül attól hogy a másik csoportba nem csupán gyermektelenek tartoznak.

A szülők és a tanárok kapcsolata

Megkérdeztük a szülőket milyen gyakran találkoznak gyerekük pedagógusával hogy gyermekükről beszélgessenek? Elmondásuk szerint válaszolóink 59 százaléka havonta legalább egyszer 32 százaléka évente néhányszor találkozik ebből a célból gyermeke pedagógusával. 9 százalék mondta hogy évente egyszer vagy nem is minden évben találkozik a pedagógussal.

A tanárral való találkozás gyakorisága
Gallup 2000. augusztus
(szülők válaszai)

Érdekelt bennünket a szülők véleménye arról mekkora a befolyásuk gyermekük óvodai vagy iskolai nevelésére. A szülők 62 százaléka szerint befolyásuk kicsi alig van vagy egyáltalán nincs is több mint minden harmadik szülő azonban (36 százalék) azt válaszolta hogy nagy vagy nagyon nagy befolyással van gyermeke óvodai vagy iskolai oktatására nevelésére.

A gyermek tanintézeti nevelésére való befolyás
Gallup 2000. augusztus
(szülők válaszai)

Megkérdeztük mennyire tekintik problémának (nagy problémának kis problémának vagy egyáltalán nem látják problémának) a szülők bevonásának hiányát az ország illetve a település iskoláiban. A szülők abszolút többsége (az ország iskoláit tekintve a szülők közel kétharmada ám a település iskolát tekintve is több mint fele) kis vagy nagy problémának de problémának tekinti a szülők bevonásának hiányát. A többi válaszoló esetében ez az arány kisebb de náluk is jelentős (52 illetve 42 százalék).

Mekkora probléma a szülők bevonásának hiánya
Gallup 2000. augusztus

Az iskola és a szülők egymáshoz illetve a gyermekek oktatásához neveléséhez való viszonyát vizsgálva véleményt kértünk két állítás igazságtartalmáról hogy melyikkel ért egyet esetleg mindkettővel vagy egyikkel sem. Az egyik állítás szerint manapság a szülők az iskolára hagyják a gyerekek nevelését. A másik szerint manapság a tanárok a szülőkre hagyják a gyerekek tanítását korrepetálását. E kérdésre -- mondhatjuk természetesen -- jellegzetesen más válaszokat adtak a szülők és mást a többi megkérdezett. A szülők között azok vannak többségben akik a tanárokat elmarasztaló állítással értenek egyet (több mint egyharmad 34 százalék) de figyelemre méltó hogy a szülők között is közel ugyanannyian tartják igaznak a szülőket elmarasztaló állítást (27 százalék) mint ahányan mindkét állítást egyszerre.

Melyik állítással ért egyet?
Gallup 2000. augusztus

Hogy lássuk segítik-e gyermekeik tanulását a szülők megkérdeztük milyen gyakran segítenek gyermeküknek házi feladataik megoldásában? A szülők 39 százaléka mondta hogy majdnem minden nap segít. Hetente egyszer-kétszer segít gyermekének 21 százalék ritkábban 29 százalék a “soha“ válaszok aránya 3 százalék volt.

Mit tanítson az iskola?

Hogy képet alkothassunk arról milyen elvárások élnek az emberekben a tanítás alapvető módszereit illetően azt kértük mondják meg a következő két-két kijelentésről melyikkel értenek inkább egyet (vagy mindkettővel vagy egyikkel sem).

• A gyerekek el tudják dönteni hogy mi érdekli őket és nem kell mással a szükségesnél jobban terhelni őket. -- A gyerekeknek széleskörű tudást kell hogy biztosítson az iskola hogy később ha szükség lesz ezekre akkor ne hiányozzon az alapműveltség.
• Az iskola fő funkciója az kell hogy legyen hogy önálló gondolkodásmódot alakítson ki a diákokban. -- Az iskola fő funkciója az kell hogy legyen hogy a tudást átadja fiatalabb generációk számára.
• Az iskola mutassa meg a tudáshoz vezető utat. -- Az iskola tanítsa meg a tudást.

Az első állításpár megítélésben teljesen egyöntetű a vélemény: a szülők között 54 százalék a többi válaszoló körében 53 százalék azok aránya akik egyértelműen azzal értenek egyet hogy “A gyerekeknek széleskörű tudást kell hogy biztosítson az iskola hogy később ha szükség lesz ezekre akkor ne hiányozzon az alapműveltség“.

Az önálló gondolkodásmód kialakítása és a tudás átadása alternatíváját illetően a szülők körében azok vannak többségben (41 százalék) akik mindkettőt az iskola feladatának tartják a többi válaszoló körében 35 százalék a tudás átadására voksol 34 százalék szerint ez is az is fő funkciója az iskolának.

Amikor a tudáshoz vezető út megmutatása és a tudás átadása közül kell kiválasztani mi az iskola feladata a szülők 44 százaléka a tudáshoz vezető út megmutatását jelöli meg feladatként 38 százalék szerint azonban ez is az is feladata az iskolának. A többi válaszoló körében ugyanez a két vélemény egyenlő -- 34-34 százalékos -- arányban van jelen.

Tanárok között is szülők között is sokszor fellángol a vita hogy mit is tanítson az iskola mely tantárgyakra tantárgycsoportokra helyeződjön a hangsúly. Felmérésünk azt mutatja hogy az alapkészségek fejlesztésének fontosságát illetően kétségbevonhatatlanul egységes a közvélemény. Az alapkészségek fejlesztését (olvasás írás számolás beszéd) az összes válaszoló közül nagyon fontosnak tartja 91 fontosnak 6 százalék. A sorrend ezután a következő: idegennyelv-oktatás számítástechnika oktatás a közismereti tárgyak színvonalas tanítása s végül a készségtárgyak (pl. ének testnevelés rajz) színvonalas oktatása. A szülők és a többi megkérdezett között nincs különbség a sorrendiséget illetően.

Egyes ismerettípusok fontossága a gyermekek képzésében
Gallup 2000. augusztus
(ötös skálán; 1-egyáltalán nem fontos 5-nagyon fontos)

Az alapkészségek fejlesztésének fontosságát minden más elé helyező egyöntetű véleménynek megfelelő válaszokat kaptunk akkor is amikor azt kértük mondják meg melyik állítással értenek egyet: “Az iskola túlságosan eltávolodott az olyan hagyományos ismeretek oktatásától mint az olvasás írás számolás“ illetve hogy “Az iskolának sokkal többféle tárgyat kellene oktatnia hiszen a világ is egyre bonyolultabb lesz“. A szülők közt is és a többi válaszoló körében is az első állítással értettek egyet a legnagyobb arányban (44 illetve 45 százalék) Azt hogy többféle tárgyat kellene oktatni a szülők közel egyharmada (32 százalék) mondta.

Jogok és kötelességek

A sportprogramok szervezését mint az iskolában érvényesítendő célt feladatot az összes válaszoló közül nagyon fontosnak tartja 48 fontosnak 35 százalék a kulturális programok szervezését nagyon fontosnak tartja 46 fontosnak 35 százalék. A szülők körében azonban nagyobb a különbség: a sportprogramok szervezését nagyobb arányban tartják nagyon fontosnak mint a kulturális programokét (53 százalék szemben 45 százalékkal).

Az iskola jó hangulata és a gyerekközpontúság az összes válaszoló körében 94 illetve 92 százalék szerint fontos vagy nagyon fontos s a szülők körében mindkét szempontot illetően nagyobb arányban vannak azok akik nagyon fontosnak tekintik ezek elérését az iskolában mint a többi válaszoló körében. A szülőknek több mint háromnegyede tekinti nagyon fontosnak az iskola jó hangulatát és csaknem háromnegyede mondja nagyon fontosnak a gyerekközpontúságot.

A gyermekek iskolai közérzetét befolyásolja az is milyen a jogaik és kötelességeik aránya. Ezzel kapcsolatban a következő két állítás igazságtartalmát kértük minősíteni: “A diákoknak túl sok a joguk“ illetve: “A diákoknak túl sok a kötelességük.“ A szülők többsége szerint is és a többi válaszoló többsége szerint is a diákoknak a kötelességük túl sok -- az összes válaszoló közül minden másodiknak ez a véleménye. A szülők és a többi válaszoló véleménye abban is hasonlít hogy második legjellemzőbb vélemény mindkét csoportban az hogy a minősítendő mindkét állítással egyetértenek: a kötelességük is és a joguk is túl sok a diákoknak. Azok akik szerint az az állítás helytálló hogy a diákoknak túl sok a joguk mindkét csoportban kisebbségben vannak.

A felmérés előző része: Érdemjegyek az iskoláknak
A felmérés következő része: Problémák az iskolában

Módszertan:
A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérése 1011 fős véletlen országos felnőtt mintán készült 2000. augusztus 3. és 7. között. A vizsgálathoz használt minta összetétele a nemek aránya életkori csoportok és a lakóhely településtípusa szerint követte a magyar felnőtt (18 éven felüli) népesség összetételét. Az ekkora elemszámú mintákhoz tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága legfeljebb +/- 3 2 % lehet. A lehetséges eltérés mértéke az adott kérdésre válaszolók számának csökkenésével nő de ezúttal akkor sem több mint 6 százalék.)

lap tetejére