nyomtatás

GALLUP-FELMÉRÉS TANÉVKEZDÉSKOR (4.)

Mire neveljen az iskola?
2000/09/21

A tanév kezdetének közeledtével -- 2000. augusztus 3. és 7. között -- felmérést készített a Magyar Gallup Intézet arról hogyan értékelik az emberek az oktatási intézmények munkáját és mit várnak tőlük: mire tanítsák mire neveljék a gyermekeket milyen szempontokat érvényesítsenek a pedagógiai munkában.

A felmérés arra is kiterjedt hogy megállapítsuk különbözik-e egymástól és ha igen miben a közvetlenül és a közvetetten érintettek véleménye: azoké akiknek most jár gyermeke oktatási intézménybe (óvodába iskolába) azokétól akiknek nincs gyermekük vagy ha van még vagy már nem óvodás- vagy iskoláskorú. Az alábbiakban az egyszerűség kedvéért csak az első csoportba tartozókat nevezzük szülőknek függetlenül attól hogy a másik csoportba nem csupán gyermektelenek tartoznak.

Tanítás és nevelés

A tanítás és a nevelés mint az iskola feladatai között sem a szülők többsége sem a többi válaszoló többsége nem lát ellentmondást: összes válaszolónk 60 százaléka egyszerre ért egyet azzal hogy az iskola célja a tanítás és hogy az iskola célja a nevelés.

Melyik állapítással ért inkább egyet:
"Az iskola feladata a tanítás" vagy "Az iskola feladata a nevelés"
Gallup 2000. augusztus

A nevelési célok között a válaszok alapján a következő sorrend állítható fel (annak alapján hogy milyen mértékben nevezték nagyon fontosnak vagy fontosnak): az iskolában a legfontosabb az erkölcsi nevelés utána sorrendben a gondolkodásra nevelés az olvasóvá nevelés és a kreativitásra nevelés következnek. A sorrendiséget illetően itt sincs különbség a szülők és a többi megkérdezett között.

Mennyire fontos célja az iskolai nevelésnek...?
Válaszok az összes megkérdezett körében
Gallup 2000. augusztus

A tehetséggondozást az összes válaszoló 90 százaléka fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja. Ha szűkebben csak azokat nézzük akik szerint nagyon fontos cél az iskolában a tehetséggondozás azt látjuk hogy ezen a véleményen van a szülők 70 százaléka s a többi megkérdezettnek is csaknem kétharmada. Megjegyzendő hogy a tehetséggondozást a szülők lényegesen nagyobb arányban (70 százalék) tartják nagyon fontosnak mint a készségtárgyak tanítását (48 százalék) s alacsonyabb értékkel ugyan de azonos helyzet a többi válaszoló esetében is.

A követendő tanulói magatartáslehetőségeket illetően két kérdést tettünk fel. Egyestől ötösig kértük minősíteni mennyire fontos a jó osztályzatok szerzése a későbbi tanulmányok megalapozására és ugyanígy hogy mennyire fontos az hogy a tanulók a tanulmányi versenyeken szerepeljenek. (Az egyes jelenti azt hogy egyáltalán nem fontos az ötös a nagyon fontost). A jó osztályzatok szerzését a későbbi tanulmányok megalapozására az összes válaszoló közül nagyon fontosnak tartja 53 fontosnak 29 százalék a tanulmányi versenyeken való eredményes szereplést nagyon fontosnak tartja 43 fontosnak 33 százalék. A szülők és a többi válaszoló közel egyforma arányokban képviseltetik magukat az egyes fontossági fokozatokban.

Milyen egyéniséget formáljon az iskola?

A nevelési cél meghatározásához tudnunk kellene milyen világban fogunk élni mire gyermekeink felnőnek. Ez kell hogy meghatározza ugyanis milyen életstílusra milyen magatartásformák kialakítására készítsen fel az iskola milyen erkölcsi elveket életcélokat tűzzön a tanulók elé. Bármennyire sok nézet él is erről a társadalomban a szülők és a többi válaszoló közt nem volt eltérés az iskola nevelési céljainak meghatározását illetően: valamennyi esetben azonos volt a többségi álláspont.

Az egyetértés kinyilvánítására felkínált állításpárok a következők voltak:

• Az iskola együttműködésre kell hogy nevelje a gyerekeket. // Az iskola versenyre kell hogy nevelje a gyerekeket.
• Az iskola célja az kell legyen hogy boldog felnőttek éljenek a társadalomban. // Az iskola célja az kell legyen hogy hasznos felnőttek éljenek a társadalomban.
• Az iskola fő feladata hogy jól képzett a munkaerőpiacon később érvényesülni tudó fiatalokat bocsásson az útjukra. // Az iskola fő feladata hogy felelősségteljes fiatalokat neveljen akik felelős döntésekre képesek olyan dolgokban mint a drogok a szex a család és pénzügyek.
• Az iskolai munkának arra kell irányulnia hogy saját akarattal és egészséges önbizalommal rendelkező embereket neveljen. // Az iskolai munkának arra kell irányulnia hogy rugalmas a változó körülményekhez könnyen alkalmazkodó embereket neveljen.

A szülők körében 62 többi válaszolónk körében 58 százalékos azok aránya akik szerint egyértelműen együttműködésre kell nevelnie az iskolának: a többség mindkét csoportban az együttműködésre nevelést tartja fontosabbnak mint a versenyre nevelést.

A következő három kijelentés-párt sem a szülők sem a többi válaszoló többsége nem engedi szembeállítani:

• egyszerre tartják érvényesítendőnek a boldog felnőtt és a hasznos felnőtt eszményét;
• egyszerre és nem egymás helyett megvalósítandónak a képzett a munkaerőpiacon később érvényesülni tudó fiatalok nevelését és a drogok a szex a család és pénzügyek kérdéseiben felelős döntésekre képes fiatalok nevelését;
• és ugyancsak egyszerre tartják az iskolában elérendő célnak a saját akarattal és egészséges önbizalommal rendelkező emberek valamint a rugalmas a változó körülményekhez könnyen alkalmazkodó emberek kiformálását.

A többségi vélemény hogy "mindkét állítással egyetért" a következő százalékos arányban jelent meg az egyes alternatívák esetében a szülők és a többi válaszoló körében: 58/46 52/40 47/39.

Volt a felmérés során még egy további eddig nem vizsgált kijelentés-párunk:

• Az iskola a karrierhez vezető út. // Az iskola a gazdag személyiséghez vezető út.

A szülők és a többi válaszoló körében egyaránt azonos többségi vélemény alakult ki a kijelentés-pár tagjaival való egyetértést illetően. 35 illetve 32 százalékban azzal az állítással értettek egyet legtöbben hogy "Az iskola a karrierhez vezető út" szemben azzal hogy "Az iskola a gazdag személyiséghez vezető út".

Melyik állítással ért inkább egyet:
"Az iskola a karrierhez vezető út" vagy "Az iskola a gazdag személyiséghez vezető út"
Gallup 2000. augusztus

Felmérésünk szerint tehát ma ilyennek látja a többség az iskolát. A többi kérdésünkre kapott válaszok megmutatták milyennek szeretnék látni.

A felmérés előző része: Problémák az iskolákban

Módszertan:
A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérése 1011 fős véletlen országos felnőtt mintán készült 2000. augusztus 3. és 7. között. A vizsgálathoz használt minta összetétele a nemek aránya életkori csoportok és a lakóhely településtípusa szerint követte a magyar felnőtt (18 éven felüli) népesség összetételét. Az ekkora elemszámú mintákhoz tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága legfeljebb +/- 3 2 % lehet. A lehetséges eltérés mértéke az adott kérdésre válaszolók számának csökkenésével nő de ezúttal akkor sem több mint 6 százalék.)

lap tetejére